Könyv

Izgalmas interjúk a szerzőkkel, okos, mértékadó kritikák frissen megjelent könyvekről, és elgondolkodtató esszék. Ezek az alapanyagai könyvheti mellékletünknek.

A nők életmódjába számos ponton beleszólt a háború: szerényebb étel került az asztalra, le kellett mondani a cselédekről, és sokan kisebb lakásba költöztek, mivel a pénzhiányból fakadó egyszerűség felülírta a nagyobb, sok munkával karbantartható otthonok létjogosultságát.

A jobbos és balos kiadók csörtéjét a sajtóvisszhang túldimenzionálta, de tény: a könyvvásár párhuzamos tereiben párhuzamos dolgok történtek – anélkül, hogy a kiállítók tudomást vettek volna egymásról. S milyen kiutat kínált e rendszerszintű dilemmából a magyar pavilon elfüggönyzött, intim tere?

Első regény még a szenzációra éhes amerikai irodalmi életben is ritkán vált ki olyan egyöntetű pozitív reakciót, mint 2016-ban Na­than Hill Nixe.

Hat éve az akkor 27 éves fiatal író képviselte hazánkat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Azóta Artisjus Irodalmi Díjat és öt könyvet tudhat maga mögött, a tavaly megjelent Ítélet legyen! kényes témákat feszeget, de mi nem csak erről kérdeztük.

Mese- és novellaíró pályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum.

A Portnoy-kór és további harminc könyv írója 85 éves volt.

Fogjunk egy üres papírt, húzzunk a közepére egy vonalat, az egyik oszlop legyen az „ismerős sci-fi sémák”, a másik pedig az „új ötletek”, majd nézzük meg, mit is tud a Hat ébredés.

Ritka, hogy egy történeti munka (legyen bár második világháborús) ekkora visszhangot váltson ki. Ohlernek a tudatmódosítók hitleráj alatti kiterjedt használatáról szóló munkája pont ilyen.

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a kritikusnak is vannak elvei. Meggyőződéses híve a demokráciának, elkötelezett nemzete mellett. Minden pénteken halat ebédel, szilárdan hiszi, hogy a világ bizonyos dolgai végtelenül egyszerűek, míg mások borzasztóan összetettek, s makacsul tartja magát ahhoz, hogy ő bizony minden esetben tudja a különbséget a kettő között.

Arany, a kételkedő és örök újrakezdő. Az ELTE tanszékvezetőjét, a Mi vagyok én? című Arany-tanulmánykötet szerzőjét kiismerhetetlen klasszikusunkról kérdeztük.

Esszém címét Komlós Aladártól kölcsönöztem, aki 1936-ban így jellemezte Ágai Adolf karrierjét: „az egyetlen jelentősebb magyar zsidó író, akinek pályája mindvégig göröngytelen”.