Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Kézenfekvő klisé egy közösség tagjait egy osztálytalálkozó alkalmával krimibe oltott gyilkossággal próbára tenni. Mérsékelten izgalmas, ha mindezt a szerző vállaltan Agatha Christie nyomdokait követve teszi. Egy mindentől elzárt vadászházban gyűlik össze tizennégy egykori gimnáziumi osztálytárs, akik huszonnyolc éve minden ősszel eltöltenek együtt egy hosszú hétvégét. A kezdeti nyomott hangulatból egyszer csak egy haláleset és az abból következő nyomozás részletei, majd annak következményei bontakoznak ki. A gyerek- és ifjúsági történetek szerzőjeként ismert Mészöly Ágnes biztos, ami biztos alapon tökéletesre konstruált szerkezettel viszi végig a történetet, nagy hangsúlyt fektet valamennyi szereplő ábrázolására, egyfajta stílusgyakorlatként mutatja be különbözőségüket, de nem részletezi a múltbéli kötődéseket, eseményeket. Bár kísérletet tesz a nyomozás okozta vélt vagy valós izgalom fenntartására, a siker nem épp maradandó. A fordulatokban gazdag, mégis kiszámítható dramaturgia nem kreál elég feszültséget, de a témaválasztás, az osztálytalálkozó mint esemény azért olyan rejtett frusztrációt, megfelelési kényszert és különböző komplexusokat hív életre, amelyek más dimenzióban okoznak kellemesnek nem mondható, ám ezúttal hatásos bizsergést. Az okos, sokszor humoros krimi a gyilkossági történeten túl terápia is, csak szereplői a szokásos önismereti túrához képest felettébb nagy árat fizetnek az önhazugságok felismeréséért, a komfortos élet rejtett buktatóinak leleplezéséért.