A japán író, aki előre szólt: nem kér az alternatív Nobel-díjból

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 17.

Könyv

A médiafigyelem helyett az írásra kíván összpontosítani.

A 69 éves japán szerző neve az utóbbi években gyakran előkerül a Nobel-díjra esélyesek sorában, úgy tűnik, hogy idén azonban saját magát fosztja meg a díjazás lehetőségétől, ugyanis arra kérte az Új Akadémia szervezőit, hogy vegyék le nevét a jelöltek listájáról.

Az alternatív irodalmi Nobel-díjat azután alapították, hogy májusban a Svéd Akadémia kijelentette, idén nem ítélnek oda irodalmi Nobel-díjat, mert a testületből többen távoztak egy szexuális zaklatási és pénzügyi botrány miatt.

Ha épp az irodalmi Nobel-díjat kell felperzselnie az újabb szexuáliszaklatás-botránynak, perzselje csak

Stockholm-, Szöul-, Budapest-szindróma: mit tesznek a kultúrával a zaklatók, és mit tehetünk mi az ő műveikkel? Aki eddig kételkedett volna benne, hogy egy gazember a maga gazemberkedésével képes beláthatatlan károkat okozni, az most jól teszi, ha a Stockholmból érkező hírekre figyel.

Murakami visszalépését nem ezzel, hanem azzal indokolja, hogy médiafigyelem helyett az írásra kíván összpontosítani. A szervezőknek írt e-mailjében arra is kitért: nagy megtiszteltetésnek érzi a jelölést. Az összesen 47 nevet tartalmazó, a svéd könyvtárosok által összeállított listát a nagyközönség bevonásával, szavazással szűkítették négy főre. Murakami visszalépésével így versenyben maradt három finalista: a francia Maryse Condé, a vietnami születésű kanadai Kim Thuy és a brit Neil Gaiman.

Dögöljön meg az elitizmus ott, ahol van!

Világjobbítók, könyvtárosok és a nem elitista elit: avagy kinek kell az alternatív irodalmi Nobel-díj? Július első napjaiban jelent meg a hír: svéd értelmiségiek egy csoportja, mivel „nem szeretné, ha elmaradna az év egyik legfontosabb irodalmi eseménye”, alternatív Nobel-díjat alapított, sőt, alternatív akadémiát, királyi helyett Újat (Den Nya Akademien), mi mást.

A győztes nevét október 12-én jelentik be azután, hogy az irodalmi díjon kívül a Nobel-díj többi kategóriájának idei kitüntetettjeit megnevezik.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.