Könyv

A Frankofónia Nemzetközi Szervezetének már 56 tagállama és 3 társult tagja van, 16 ország pedig megfigyelőként vesz részt a munkájában. A közelgő I. Frankofón Filmnapok és Frankofónia Fesztivál kapcsán a francia nyelvű kultúra szerepéről kérdeztük a Francia Intézet igazgatóját. - kovácsy -

A világ számos országában másolt francia kultúratámogatási rendszer vitathatatlan eredményei mellett sem fenékig tejfel. Korrekciója olyan húzóágazatokban lenne kívánatos, mint a filmgyártás vagy az előadó-művészetek. Dobsi Viktória (Párizs)

2010 alighanem Kosztolányi-évként vonul be a magyar irodalomtudomány történetébe: a kritikai kiadás (ezt körbejáró interjúnk lapunk 2011. február 3-i számában olvasható) első köteteként megjelent a prózaíró Kosztolányi egyik legkiemelkedőbb remeke, az Édes Anna az MTA Irodalomtudományi Intézetében alakult, Veres András vezette munkacsoport gondozásában, s evvel egy időben látott napvilágot a Szegedy-Maszák Mihály által alapított MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport szerkesztésében Arany Zsuzsanna munkája ("most elmondom, mint vesztem el"), amely első ízben adja közre azokat a kéziratban fennmaradt beszélgetőlapokat, amelyeket Kosztolányi élete utolsó három hónapjában, a hangját elvevő gégemetszést követően a kórházi ágyon vetett papírra.

Megjelent az életmű kritikai kiadásának első két kötete. A legnépszerűbb regény, az Édes Anna hiteles szövegén kívül immár a költő halálos ágyán írt beszélgetőlapjait is olvashatjuk. A könyveken kívül a kutatás nehézségeiről és Kosztolányi politikai szerepéről kérdeztük a kutatócsoport vezetőjét.

Az egyik legismertebb magyar webtrendbloggerrel és szolgáltatásfejlesztővel az internet jelenéről, jövőjéről, felhasználói és üzleti kockázatairól beszélgettünk.

A trilógia második kötete.

Élni annyi, mint teret veszteni, hangzik a regény Cioran-mottója. A szöveg e térvesztés története egészen a végső vereség elfogadásáig, mint egyetlen lehetséges felülemelkedésig. A Protokoll főhőse, Mátrai Ágoston diplomata a protokoll világában él, de nem túlzott Térey János, amikor azt nyilatkozta a Bartók Rádióban, hogy regénye a protokoll erkölcséről és metafizikájáról beszél elsősorban. Valóban, a protokoll a regény teljes terére kiterjedő, minden életviszonyt uraló kód. Ez teremti meg a regénybeli világot a teljes izoláció terepén, ahol senkinek és semminek semmi lényegi köze nincs egymáshoz, s mely a "protokoll" nélkül menthetetlenül széthullana. A könyvet strukturáló utazások (Spanyolország, Izrael, Brüsszel, New York, Skócia...) a tér tágítását kísérlik meg, de a diplomáciai protokoll világán belül vannak, nagy részük Mátrai munkájához kapcsolódik, aki ráadásul olyan helyekre tér vissza, ahol előzőleg szolgálatot teljesített, így a kilépés kísérlete mindig a protokolláris rutin emelte falakba ütközik. Minél inkább kitágul a tér, annál világosabb, hogy nincs menekvés.

Három ismert tévés figura, akik nem memoárt írnak, nem interjút adnak, hanem nekiülnek egy igazi regénynek. Hatalmas a siker, nagy a felhajtás, a sztárok új oldalukról mutatkoznak be. Minket most a szövegek érdekelnek.

Stephen Fry alighanem kimeríti a reneszánsz ember fogalmát. Ezt a tényállást írói, színészi, rendezői, filmes, színházi, tévés, rádiós, futballklub-igazgatói, újságírói, közszolgálati, blogszerzői és még számos egyéb munkássága igazolja. A sokoldalú alkotó harmadik magyarul megjelent regénye, a Csináljunk történelmet alkalmából válaszolt kérdéseinkre.

Natascha Kampusch nyolc és fél évet töltött egy pincében, mert elrabolta és bedugta oda egy pedofil.

"Egész jó termés egyetlen délelőtt alatt: a nő narkós és mexikóiakkal kúr; Benavides megerőszakolta a saját húgát; Loftis heroint vásárol komcsi elvtársnőjének." Ez tényleg gazdag termés, de mintha sok lenne egy kicsit. Ellroy önirónia nélkül nevezte magát a bűnregény Tolsztojának, de ez inkább az utolsó pohár berendelése előtti (utáni?) izomkodás, semmint megalapozott önbizalom.