Olvasói levelek
Olvasói levelek
A Schiffer András-jelenség Magyar Narancs, 2011. január 6. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2011.
Narancs XXIII. évf. 5. szám(2011.02.03.) (2011-02-03)
A Schiffer András-jelenség Magyar Narancs, 2011. január 6. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2011.
A jobboldali spicli-, vamzer- és smasszersajtó immár hónapok óta terjeszt mindenféle sötét rágalmakat a magyarországi filozófusokról, persze főleg azokról, akiket politikai ellenfeleknek vél; de mivel a célba vett gondolkodók egy része se nem liberális, se nem baloldali - vagy alig lehet róla tudni, miféle -, világos, hogy a kissé megbuggyant völkisch propagandistáknak a filozófia mint olyan ellenszenves. Arról nem is szólva, hogy mindenki számára kiderült: a vádak tarthatatlan szamárságok. Nem meglepő, hogy az állam költ a kultúrára és a tudományra; ami történt, a szokásos állami mecenatúra, semmi egyéb. (A korábbi kifogások az MTA Filozófiai Kutatóintézetének néhány munkatársával szemben úgyszintén mondvacsináltak és ostobák voltak.) Itt a paranoid/denunciáns médiák (beleértem a blogoszférát és a közösségi portálokat is) láthatólag a filozófiára (nem az ókortudományra, nem a régészetre) gerjedtek. (B. Gy. kormánybiztosról, a telek- és a metafizikai spekuláció hivatalos üldözőjéről illemtani és népegészségügyi okokból nem értekezhetem.)
Kormánykörökben evidenciának számít, hogy a szigorú büntetőpolitika és a drogfogyasztási trendek alakulása között oksági kapcsolat áll fent - ha enyhítünk a szabályozáson, akkor nő a drogfogyasztás és a vele járó problémák, ha szigorítunk, akkor a fogyasztás csökken. A kormány ily módon elődje helytelen, "liberális" drogpolitikájának tudja be a kábítószerek kínálatának és keresletének bővülését - és ezzel indokolja a büntetőjogi szabályozás szigorításának tervét is.
Február 28-án muszáj virítani: nemcsak azért, mert különben a magyar államkötvényeket a bóvli kategóriába sorolják, hanem mert már a legmagasabb szinten is ezt jelölték meg a Nagy Bejelentés napjának. Egyelőre annyi ismeretes csupán, hogy a nemzeti egyetértés kormánya újjáépíti Magyarországot magyar munkával, magyar akaratból - de négy hét múlva azt is megtudjuk, pontosan hogy is történik mindez. A részletek ugyanis eddig homályban maradtak. Egyszer azért, mert ellopják a szocialisták és azzal kampányolnak, aztán azért, mert Orbán Viktor veszített, más meg ne építsen országot a csodareceptből, majd megint kampány jött és újra óvni kellett a titkot, végül a Fidesz győzött ugyan, de a helyhatósági voksolást nem volt szabad kockáztatni "az igazság teljes kibontásával". A szektoriális különadók kivetése, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elvétele sem volt más, mint sunnyogás: Orbán kizárólag így volt képes megoldani, hogy úgy tűnjék, éveken át hangoztatott "gazdaságpolitikáját" csak ellenségei láttatják merő abszurditásnak: lám, kellő (nemzeti) eltökéltséggel megvalósítható a személyi jövedelemadó ígért egykulcsossá tétele anélkül is, hogy a fedezetét megszorításokkal kelljen biztosítani.
Már az elnevezés is gyanús. "A minisztérium társadalmi vitára bocsátja a törvénytervezetet." Vajon hogyan csinálja ezt? Berongyol a kormány a kocsmába: "Hé, társadalom, szeretnél-e még egy blokkot Paksra?" Esetleg közvélemény-kutatást rendel meg? Szokott ilyet tenni, de attól se várjunk sok jót. A kérdezőbiztos fogalmazhat úgy is, hogy "támogatja-e Ön Magyarország légszennyezés nélküli energiabiztonságát?", meg úgy is, hogy "szeretne-e Ön egy főre eső adóforintok tízezreiből egy fél Magyarországot kiirtani képes ipari monstrumot bővíteni?" - és ugyanarra lenne kíváncsi. Vagy ne prejudikáljon a kérdező? Helyes. Akkor ezzel fog a Tárki szakembere állampolgárok ezreihez bekopogtatni: "Kérem, olvassa el figyelmesen ezt a 200 oldalas előterjesztést, majd jelölje meg a több tucat választási lehetőség közül azt, amelyiket támogatná."
Talán furcsának tűnik, de akárcsak a tűzgyújtást, a lábbelit is fel kellett találni egyszer. Egy régi indiai legenda szerint az ötlet egy maharadzsa udvarában született. A nagyúr előszeretettel sétált a palotáját övező erdei és hegyi ösvényeken, amelyeket a kényelmesebb járás kedvéért állatbőrökkel boríttatott. Megtehette: egy maharadzsának ez nem luxus. Egy nap azután udvarmestere azzal a bizarr javaslattal állt elő, hogy a talaj helyett inkább a nagyúr lábfejét kellene bőrrel borítani.
Egy demokratikus kormány nem legitimálhatja döntéseit pusztán támogatói magas számával - véli a jogfilozófia egyik legnevesebb művelője, aki a Közép-európai Egyetemen tartott előadást a filozófia tanszék megalakításának 10. évfordulója alkalmából.
Csepeli György és Vági Zoltán alapos elemzésekben (lásd: Azok a csodálatos harmincas évek, Magyar Narancs, 2010. november 25. és Szélsőjobbra át?, 2010. december 9.) írták le azokat a tényezőket, melyek a hazai szélsőjobboldal elmúlt években tapasztalható felerősödéséhez hozzájárulhattak. A tanulmányukhoz több ponton kapcsolódó alábbi írásunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a Political Capital először tavaly februárban publikált jobboldali extremizmus indexének adatai alapján nemzetközi összehasonlításban mennyire mondható erősnek Magyarországon az igény az etnocentrista-előítéletes, rendszerellenes, tekintélyelvű ideológiákra, és hogyan változott ez az arány az elmúlt évtizedben.
Az előző cikkünkben még nem tárgyalt három filozófiai projektnél ha a pontosságra nem is, az ún. egyéb összefüggésekre nagyon odafigyelt mind a Magyar Nemzet, mind a feljelentéseket megfogalmazó Budai Gyula. A kormánybiztost elsősorban nem a jogi vonatkozások foglalkoztatták drámai hangvételű sajtótájékoztatóin.
A Meggyes Tamás vezette korábbi testület több mint húszmilliárd forint adósságot hagyott Esztergomra. Az októberben függetlenként polgármesterré választott Tétényi Éva a többségi Fidesz-frakció nyomására aláírta az idei költségvetést, de csak azért, hogy elejét vegye a város vagyonfelosztásának. A hónapok óta tartó háborúskodás a testület feloszlatásához vezethet.
Nincs elegendő élelmiszer, ami pedig van, egyre drágább. A világon majd' egymilliárd ember éhezik folyamatosan, aminek idővel beláthatatlan következményei lehetnek. Megoldás éppenséggel lenne - de a nagy mennyiségben és olcsón termeszthető génmódosított növényekkel szemben különösen Európában nagy az ellenállás.
Két hónapon át tartó zűrzavart követően a múlt hét végén kitűzték az elnökválasztás időpontját (március 20-ára) és a végeredmény bejelentésének a napját is (március 31-ére). Most már csak az első forduló hivatalos eredményét kell nyilvánosságra hozni, de a tervek szerint lapzártánk után egy nappal ez is megtörténik.
Kiberforradalomként, éhséglázadásként, a globalizáció és/vagy a gazdasági világválság késleltetett begyűrűzéseként értelmezik a Közel-Keleten bő egy hónapja zajló népi megmozdulásokat. Mindegyik interpretációnak van némi valóságalapja.
Egy krimiben vagy semmi nem az, aminek látszik, vagy minden pontosan az, aminek már elsőre is tűnik - hogy Camilla Läckberg melyik utat választotta, el nem árulom. Legyen elég annyi, hogy csak a műfaji elvárásoknak megfelelő számú csavar után kerülnek a helyükre a dolgok. A svéd szerző második művében (az első is olvasható magyarul, Jéghercegnő címen) jelenbeli és húsz évvel korábbi gyilkosságok ügyei keverednek, s a nyomozók bármelyik irányba indulnak is, előbb-utóbb a kisváros egyik fura famíliájába ütköznek.
A mozi számtalan figyelmeztetése ellenére a megcsömörlött városlakó újból és újból próbálja az otthonától messze keresni hétvégi nyugalmát. E tapasztalatokat a brit horror újhullámának eredményei is igazolják, a Vadonba száműzött fiatalkorú bűnözők, A barlangban lánycsapat küzd; most egy édeni tó homokos fövenyén piknikező szerelmespárért kell aggódni, hiszen a magyar alcím időben óva int: a romantikus pancsikolás hamar vérfürdőbe torkollik.
Remélem, mindenki csak a szépre emlékszik Julia Ormond neve hallatán, nekem az jut eszembe, hogy milyen régen láttam. Nyikita Mihalkov nagyigényű, ám csekély sikerű műve, A szibériai borbély volt az utolsó alkalom, hogy - illő körülmények között - összefutottunk, az pedig 1998-ban volt.
Hogy John Travolta (ismét) szerepkörváltás előtt áll, az aligha kérdéses. Legfeljebb azon matekozhatunk egy kicsit, hogy maga az aktus mikor fog ténylegesen bekövetkezni. A Szombat esti láz 1977-es, a Pomádé '78-as, s nyolcvanban a Városi cowboyról már mint kapitális bukásról írnak a lapok. '83-ban teljesen fölöslegesen tér vissza Tony Manero, minden hiába. Jó sokáig a 25 ezer dolláros talk show-k és a C kategóriás filmek (mondjuk az Ingerlő idomok) között hányódik pilótánk gépe - ne jöjjön nekem senki a Nicsak, ki beszél!-lel, az Travolta nélkül is ugyanekkora siker lett volna. Jó tucat év mélyrepülés után a Ponyvaregény 1994-ben emelte vissza a legfelső osztályba a versenyzőt, akit persze a harmadik ligában sem szűnt meg szeretni a közönség, amiért is Tarantino majdnem annyit köszönhet neki, mint viszont.
Amikor a földgolyó globalizációjával lezárult a nagy felfedezések mítoszainak kora, és a már csak pislákoló western is régen befejezte a pionírkorszak történelemteremtő feldolgozását, az újabb eposzok bölcsőjévé a világűr vált. Patrick Ness Londonban élő amerikai író is a meghódítására törekedett Chaos Walking című, 2008-ban indult és tavaly lezárt trilógiájával, melynek első kötete a Kés a zajban.
Tornacipős, baseballsapkás tinédzserek töltötték meg a tereket az Ernst legújabb kiállításának megnyitóján. Ez nem egy iskolai feladatnak volt köszönhető, hanem annak, hogy a gördeszka (mint sport és mint életérzés) egyik legnagyobb világsztárjával találkozhattak.
Noha van némi felszínes hasonlóság is Magyarország és Tajvan történelmében - a szigetországban évtizedeken át, egészen 1987-ig statárium volt (csak itt nem vörös színű volt az elnyomó hatalom), az első demokratikus parlamenti választást 1992-ben tartották -,Tajvan sokkal inkább, szó szerint el volt szigetelve a külvilágtól. Mégis, miközben mi még mindig nem igazán tudunk kitörni lokális diskurzusainkból, s művészetünket sehol sem jegyzik, mára a tajvani kortárs művészet az egyik legsikeresebb a nemzetközi porondon.
Van a filmben egy autó; elektromos és környezetkímélő, trendi, reform és bió. Nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e a hősöknek olyanná formálniuk (komputervezérelt szimuláció és tengersok dollár segítségével), mintha a rock and roll-korszak legendás verdája lenne, bikahangú, zabolátlan lóerőktől remegő motorháztetejű országúti cirkáló. Ilyen a nagy mű létrehozásáról szóló film is.
Talán indokolt ezúttal a vége felől kezdeni: a Katona József Színházban bemutatott súlyos, mindig éndrámaként értelmeződő Moliére-darab, A mizantróp főhőse, Alceste a végén kivonul a világból a sivatagba, vagyis eldönti a darabban eldöntetlen kérdést.
Alighanem még a stílus legelkötelezettebb hívei is egyetértenek abban, hogy a garázsrock elsősorban nem a kimagasló énekhangokról szól. Kivételek persze vannak - Mick Collins a Dirtbombsból például elég nagy király.
Ha a nyájas olvasó lineáris rendben haladva tekinti át lapszámunkat, úgy e cikkhez elérkezve már bizonyosan számos új adalékkal gyarapította ismereteit a jelenkori magyar politikai élet alapvonásairól, zavarba ejtő belső logikájáról és korántsem lélekemelő morális dimenzióiról. Ily esetben értelemszerűen a történelmi áthallásokat meg a régmúlt tanulságos példázatait kereshetné a G. Etényi Nóra és Horn Ildikó által szerkesztett tanulmánykötet jelen recenziójában, ám erről a közelítésről még idejekorán lebeszélnénk a kultúrrovat búvárlóit.
Van az a Magyarországon sajnos ritkán átélhető pillanat, amikor az ember olyan előadó koncertjére tud elmenni, aki éppen művészi sikerei csúcsán jár, és akinek szerte a világon izgalommal várják a fellépéseit. Az énekes-hárfás-zongorista-dalszerző Joanna Newsomról jelen pillanatban mindez elmondható, hiszen tavalyi, Have One On Me című lemeze túlzás nélkül a világ összes jelentős poporgánuma év végi listájának élmezőnyében végzett.
A punk művészet - mondta valamikor Colin Newman énekes-gitáros (képünkön), amivel arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a zenekarát art-punknak címkézni micsoda hatalmas ökörség. Pedig akármilyen blőd is ez a mára már bevett szókapcsolat, azért a Wire kapcsán érvénnyel hozható szóba - hiszen ha a brit punk hőskorszakának valamelyik bandáján, hát rajtuk biztosan meglátszott a művészeti iskolás háttér.
Álló farokkal száguldani a forgalommal szemben - első hallásra az ilyesmi meglehetősen visszataszító dolognak tűnhet, ám Ballard Karamboljának számos bravúrja közül az egyik éppen az, hogy az efféle cselekvéseket - ha nem is teszi éppen rokonszenvessé - legalábbis megérthetőnek tudja ábrázolni. Merthogy abban a rút és gépies világban, ahol a regény talpig kiüresedett szereplői markolják a volánt, egy autókarambol nem elsősorban sajnálatos, netán tragikus eseménynek tetszik (s elítélendőnek, ha valaki szántszándékkal és a kielégülés céljából törekszik rá), hanem inkább amolyan szépséges rendszerhibának, izgató üzemzavarnak, amely utóvégre valamiféle emberiről tudósít.
Felbukkannak mindenféle énekesek, együttesek, néha megtorpan az ember egyik-másik név hallatára, mert meglepőnek tartja, vagy csak azért, mert rémlik, mintha említette volna valaki, hogy milyen érdekes?, milyen érdektelen? Aztán előkerül egyszer csak a lemez is, és még rémlik is, hogy megvolt már az egyik dal valahol, valamikor. Mindenképpen rokonszenves a harmonikás-dalolós, viccesen édesbús stílus, benne ez a valamennyire öntörvényű, amúgy meg magyarosan döcögős rap egy marosvásárhelyi illetőségű, keménykalapban lázadó fiatalember, polgári nevén Bíró Szabolcs szájából, aki szabad szájjal zengi a kocsmázás-csajozás dicséretét.
Kétségbevonhatatlan tény, hogy a Gang Of Four a posztpunkkorszak egyik legbefolyásosabb legendája: életművük jó része mai füllel is élvezetes, hatásuk kézzelfogható, és remekül kihallható a boldog utódok szerzeményeiből is. Meglepő, hogy látszólag mennyire egyszerű dolgokon múlik az, ha valami érdekeset és maradandót akarunk alkotni - legalábbis a pop-/rockzenében.
Apró kubai vendéglő az Upper West Side-on. A Manhattan északnyugati felén fekvő étterem vidám, színes belsővel és komoly törzsközönséggel büszkélkedhet.
Amikor Sztupa és Troché át akartak jutni a kerítésen, nem volt könnyű dolguk. Először úgy volt, hogy "mafa bakot tart, Sztupa felmászik a vállára, hátukat a falnak vetik, s úgy kapaszkodik fel Troché egész a tetejére, ahonnan fölhúzza Sztupát, "mafa amúgy sem akart annyira átjutni a kerítésen.
rés a présen: Mi a jobb, zenésznek vagy zenei újságírónak lenni? Bihari Balázs: Nem jó kérdés, még akkor sem, ha valóban létezik a Rockandroll Journalist In Midlife Crisis című Hippikiller-világslágerünk. Mindenki mást lát belőlem, valaki szerkesztő-újságíróra, valaki zenészre, valaki bike and rollt üvöltő tanárra asszociál, aki egyik kezében gitárt, másikban egy országúti bringát tart felemelve.
SUNDANCE A játékfilmek között Drake Doremus műve, a Like Crazy (egy különélésre kényszerülő angol-amerikai egyetemista pár története), a dokuk között Peter Richardson eutanáziáról szóló munkája, a How to Die in Oregon nyerte a 27. Sundance Fesztivál fődíját.
Hogy Liszt új utakat kereső, kísérletező kedvű művész volt, az épp olyan vaskos közhely, mint amikor unásig a komponista "jövőbe vetett gerelyét" emlegetjük. Ám az talán valamelyest kevesebbé elkoptatott téma, hogy Lisztet élénken foglalkoztatták az összművészeti közelítések.
A királynő nemzetközi sikere újra divatba hozta a brit uralkodódinasztiát, amelynek az 1981-es nagy esküvő óta folyamatosan romlott a sajtója. Ez az újabb keletű népszerűség ágyazott meg A király beszédének, ami a jelölésekről szóló előzetes hírek alapján szintén diadalmenetre indul a nagyvilágban.
A király beszéde című filmben nyújtott alakításáért a minap kapott Golden Globe-díjat, s immár Oscar-díjra is jelölték - a filmet megjelenésünk napjától vetítik a magyar mozik. Mister Darcyval, a Bridget Jones naplója vagy épp a Szerelmes Shakespeare 50 éves sztárjával a taorminai filmfesztiválon beszéltünk, ahol Arany Taurus-díjat kapott életműve elismeréséül.
Mióta a Cabaret konferansziéjaként mindenkit levesz a lábáról, már nem csak a Katona József Színház törzsközönsége ámuldozhat a képességein. A Centrál Színház musicalje mellett a kis szerepekben rejlő nagy lehetőségekről, a beskatulyázásról és az önkontroll ki-be kapcsolásáról is beszélgettünk.
Megjelent az életmű kritikai kiadásának első két kötete. A legnépszerűbb regény, az Édes Anna hiteles szövegén kívül immár a költő halálos ágyán írt beszélgetőlapjait is olvashatjuk. A könyveken kívül a kutatás nehézségeiről és Kosztolányi politikai szerepéről kérdeztük a kutatócsoport vezetőjét.
A mostanság tapasztalt látványos geológiai folyamatok, például a kulcsi partfalcsúszás ráirányítja a figyelmet arra, hogy az ország jelentős része löszre épült.
Korlátozás Egy amerikai szenátor indítványozta, hogy biztonsági okokból, a balesetveszély miatt tiltsák meg a gyalogosoknak az utcák átszelésekor a mobiltelefonok és egyéb elektronikus eszközök használatát. Szűrés A Google meghajolni látszik a nagy zenekiadók és filmstúdiók lobbija előtt: a cég minden előzetes bejelentés nélkül szűrni kezdett egyes, bittorrenttel, fájlcserével és letöltésekkel kapcsolatos kifejezéseket a kereső kiegészítő szolgáltatásaiban. Gesztusvezérlés Kézmozdulatokkal vezérelhető távirányítót készített számítógéphez és televízióhoz az az izraeli vállalat, amely mozgáskövető hardvert fejlesztett a Microsoft játékkonzolához. Kockázat Brit kriminológusok szerint a középkorban királynak vagy királynőnek lenni kétszázszor életveszélyesebb volt, mint a világ jelenleg leggyilkosabb városában lakni, de még egy fronton szolgáló katonának is négyszer jobb ma az esélye a túlélésre, mint egy királynak volt a természetes halálra. Öngyógyítás A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen és a japán Kyushu Egyetemen végzett anyagkutatások során kifejlesztettek egy polimert, amely képes újra és újra meggyógyítani magát, ha ultraibolya sugárzásnak van kitéve. Olvadás Rekordmértékben olvadt 2010-ben a grönlandi jégtakaró. A hatalmas jégtömegből tavaly mintegy 530 milliárd tonna olvadt el, ami közel kétszerese az 1958 és 2009, illetve az 1979 és 2009 közötti átlagnak, és meghaladja az eddigi 2007-es rekordot is. E-könyv Lehagyták az e-könyvek a papírkönyveket az Amazonnál.
Csak kétfajta ember jár az utcán magasba szegzett tekintettel, a szappanoperák segédszínésze és a turista - utóbbinak hozza helybe ez a jó ötven fotó (zömmel Zachár Ottó felvételei) régi kedvenc célpontjuk, Prága egyik specialitását, a házjegyeket. Ám mielőtt a nyilvánvalóan magyarázatra szoruló kifejezés feltárásához fognánk, beszélnünk kell erről a "régi kedvenc célpontról". Hogy van-e az még, ha egyáltalán?
Miközben a színfalak előtt és mögött egy új, bizonytalan méretű és funkciójú "Lipót" megnyitásának szükségességéről folyik a vita, a gondozói hálózat naponta látja el a pszichiátriai betegek százait. Az lenne az ideális, ha a gondozói hálózat köré épülne a fejlett világban "jó gyakorlatként" számon tartott közösségi ellátás.