Nádasdy: Ha az ember körülnéz, azt látja, hányan vannak, akik Sorost rútul hátba támadják

  • narancs.hu
  • 2017. december 20.

Könyv

Nádasdy Ádám Dantéról, arról, hogy a pokol legmélyére a legrondább bűnt elkövetők, az árulók jutnak. De saját novelláiról, Heltai Jenőről, a Bánk bán és Verlaine fordításáról is mesél sok egyéb mellett a tanár úr a karácsonyi Narancsban. Ízelítő.

Magyar Narancs: Amikor nyelvésznek mentél, te is életmódot választottál? És a tanári vagy a tudósi pálya vonzott?

Nádasdy Ádám: Inkább a tanári. Az eszem jól vág, de a tudományhoz nincs elég kitartásom, vagy kevés – ahogy a német mondja – a Sitzfleisch. Jó ötleteim vannak, jó kritikusa vagyok mások munkáinak, és azt hiszem, használtam a magyar nyelvészetnek azzal, hogy sokakat kegyetlenül rávezettem, ha valahol sántított a logikájuk. Saját tudományos munkásságom ahhoz képest csekély, hogy milyen hosszú pálya áll mögöttem. Amihez az ülőhúsom megvan: az a műfordítás – az Isteni színjáték fölött nyolc évig ültem. Látom a tudományos aprómunka szépségét, de a fordítást valahogy nedvdúsabbnak érzem.

MN: Dante kereszténységéből mi az, amit ma is elevennek érzel?

NÁ: Meglepőn sok ilyen van, de mondok valami egészen aktuálisat. A bűnöket vagy jellemhibákat Dante nagyon szereti osztályozni. A középkor szeretett mindent beosztani: van a négy sarkalatos erény, a hét főbűn, a nyolc boldogság s a többi. Dante azt mondja, hogy a pokol legmélyén a legrondább bűn az árulás. A pénzimádat is nagyon csúnya, az erőszak, a gyilkosság is az, de az árulók vannak legalul. És azt hiszem, ezt ma is így látjuk: valóban az a legrosszabb, amikor valaki hátba szúrja azt, aki bizalommal van iránta, aki ad neki. És az árulók is be vannak osztva: azok vannak közülük is a legmélyebben, akik a jótevőjüket árulják el. A legjobb példa természetesen Júdás, de akár Caesar gyilkosaira, Brutusra és Cassiusra is gondolhatunk, őket maga Lucifer rágcsálja a pokol fenekén. És ha ma az ember körülnéz, akkor azt látja, hogy hányan vannak, akik Soros Györgyöt, a magyarság jótevőjét, az egyik legnagyvonalúbb és legadakozóbb magyar embert rútul hátba támadják, mégpedig azok, akik az ő jóságának voltak haszonélvezői. Az Isteni színjátékból látjuk, hol fognak ezek szenvedni.

(…)

Kőrizs Imre teljes interjúja a karácsonyi Magyar Narancs december 20-tól kapható dupla számában olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.