Nádasdy: Ha az ember körülnéz, azt látja, hányan vannak, akik Sorost rútul hátba támadják

  • narancs.hu
  • 2017. december 20.

Könyv

Nádasdy Ádám Dantéról, arról, hogy a pokol legmélyére a legrondább bűnt elkövetők, az árulók jutnak. De saját novelláiról, Heltai Jenőről, a Bánk bán és Verlaine fordításáról is mesél sok egyéb mellett a tanár úr a karácsonyi Narancsban. Ízelítő.

Magyar Narancs: Amikor nyelvésznek mentél, te is életmódot választottál? És a tanári vagy a tudósi pálya vonzott?

Nádasdy Ádám: Inkább a tanári. Az eszem jól vág, de a tudományhoz nincs elég kitartásom, vagy kevés – ahogy a német mondja – a Sitzfleisch. Jó ötleteim vannak, jó kritikusa vagyok mások munkáinak, és azt hiszem, használtam a magyar nyelvészetnek azzal, hogy sokakat kegyetlenül rávezettem, ha valahol sántított a logikájuk. Saját tudományos munkásságom ahhoz képest csekély, hogy milyen hosszú pálya áll mögöttem. Amihez az ülőhúsom megvan: az a műfordítás – az Isteni színjáték fölött nyolc évig ültem. Látom a tudományos aprómunka szépségét, de a fordítást valahogy nedvdúsabbnak érzem.

MN: Dante kereszténységéből mi az, amit ma is elevennek érzel?

NÁ: Meglepőn sok ilyen van, de mondok valami egészen aktuálisat. A bűnöket vagy jellemhibákat Dante nagyon szereti osztályozni. A középkor szeretett mindent beosztani: van a négy sarkalatos erény, a hét főbűn, a nyolc boldogság s a többi. Dante azt mondja, hogy a pokol legmélyén a legrondább bűn az árulás. A pénzimádat is nagyon csúnya, az erőszak, a gyilkosság is az, de az árulók vannak legalul. És azt hiszem, ezt ma is így látjuk: valóban az a legrosszabb, amikor valaki hátba szúrja azt, aki bizalommal van iránta, aki ad neki. És az árulók is be vannak osztva: azok vannak közülük is a legmélyebben, akik a jótevőjüket árulják el. A legjobb példa természetesen Júdás, de akár Caesar gyilkosaira, Brutusra és Cassiusra is gondolhatunk, őket maga Lucifer rágcsálja a pokol fenekén. És ha ma az ember körülnéz, akkor azt látja, hogy hányan vannak, akik Soros Györgyöt, a magyarság jótevőjét, az egyik legnagyvonalúbb és legadakozóbb magyar embert rútul hátba támadják, mégpedig azok, akik az ő jóságának voltak haszonélvezői. Az Isteni színjátékból látjuk, hol fognak ezek szenvedni.

(…)

Kőrizs Imre teljes interjúja a karácsonyi Magyar Narancs december 20-tól kapható dupla számában olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.