Ragyogó külcsín - Elisabetta Gnone: Fairy Oak - Az ikrek titka

  • B. I.
  • 2007. november 29.

Könyv

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Aggodalomra persze semmi ok, mert Az ikrek titka egy trilógia első része, amely a szerző hazájában, Olaszországban 2005 őszén jelent meg először. (A sorozat idén vált teljessé.) A mediterrán világ válasza Harry Potterre, ha valami hangzatos hülyeséggel akarnánk felkelteni a figyelmet iránta; ami annyiban még helytálló is, hogy Gnone munkái Itálián kívül spanyol nyelvterületen is jelentékeny sikert arattak. Rowling regényei vagy az ugyancsak angol Stroud Bartimaeus-trilógiája azonban a fantasy-irodalmon belül egy teljesen más szintet és minőséget képviselnek. Gnone varázslótörténetei szerfölött egyszerűek: a cselekményvezetés és a szereplők a legkevésbé sem bonyolultak, a két-három oldalas rövid fejezetek értelmezése garantáltan fáradságmentes. (Néhány magyarítás azonban szerencsétlennek tűnik: a varázstalan emberek "Nembűvölő" elnevezése meglehetősen erőltetettnek hat, míg az, ha a főgonoszt "Rettenetes 21"-nek hívják, a legkevésbé sem kelt borzongást.) A képregények, a gyerekmagazinok világa felől érkezett írónő persze nyilván tudja, mire van szüksége a célpopulációnak - példa rá az igen népszerű W. I. T. C. H. széria, amelynek megszületésénél Elisabetta Gnone is ott bábáskodott.

A kötet kivitele rendkívül igényes, a nagy titkokat rejtegető ódon naplókra emlékeztető matt zöld fedél pedig telitalálat. Más kérdés, hogy végül nem derül ki, miben is áll az ikrek titka. "Mit nem adtam volna érte, ha hallhatom a szavaikat abban a pillanatban! De mindaz, amit mondtak, örökre titok marad. A lányok titka, és ez így van jól" - sopánkodik a történetet elbeszélő tündér, és nem csodálkoznék, ha szavai sok kiskamasz kielégületlenségének is hangot adnának.

Fordította: Mátyás Dénes és Katona Ildikó. Könyvmolyképző, 2007, 296 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.