Ragyogó külcsín - Elisabetta Gnone: Fairy Oak - Az ikrek titka

  • B. I.
  • 2007. november 29.

Könyv

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Aggodalomra persze semmi ok, mert Az ikrek titka egy trilógia első része, amely a szerző hazájában, Olaszországban 2005 őszén jelent meg először. (A sorozat idén vált teljessé.) A mediterrán világ válasza Harry Potterre, ha valami hangzatos hülyeséggel akarnánk felkelteni a figyelmet iránta; ami annyiban még helytálló is, hogy Gnone munkái Itálián kívül spanyol nyelvterületen is jelentékeny sikert arattak. Rowling regényei vagy az ugyancsak angol Stroud Bartimaeus-trilógiája azonban a fantasy-irodalmon belül egy teljesen más szintet és minőséget képviselnek. Gnone varázslótörténetei szerfölött egyszerűek: a cselekményvezetés és a szereplők a legkevésbé sem bonyolultak, a két-három oldalas rövid fejezetek értelmezése garantáltan fáradságmentes. (Néhány magyarítás azonban szerencsétlennek tűnik: a varázstalan emberek "Nembűvölő" elnevezése meglehetősen erőltetettnek hat, míg az, ha a főgonoszt "Rettenetes 21"-nek hívják, a legkevésbé sem kelt borzongást.) A képregények, a gyerekmagazinok világa felől érkezett írónő persze nyilván tudja, mire van szüksége a célpopulációnak - példa rá az igen népszerű W. I. T. C. H. széria, amelynek megszületésénél Elisabetta Gnone is ott bábáskodott.

A kötet kivitele rendkívül igényes, a nagy titkokat rejtegető ódon naplókra emlékeztető matt zöld fedél pedig telitalálat. Más kérdés, hogy végül nem derül ki, miben is áll az ikrek titka. "Mit nem adtam volna érte, ha hallhatom a szavaikat abban a pillanatban! De mindaz, amit mondtak, örökre titok marad. A lányok titka, és ez így van jól" - sopánkodik a történetet elbeszélő tündér, és nem csodálkoznék, ha szavai sok kiskamasz kielégületlenségének is hangot adnának.

Fordította: Mátyás Dénes és Katona Ildikó. Könyvmolyképző, 2007, 296 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.