Ragyogó külcsín - Elisabetta Gnone: Fairy Oak - Az ikrek titka

  • B. I.
  • 2007. november 29.

Könyv

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Aggodalomra persze semmi ok, mert Az ikrek titka egy trilógia első része, amely a szerző hazájában, Olaszországban 2005 őszén jelent meg először. (A sorozat idén vált teljessé.) A mediterrán világ válasza Harry Potterre, ha valami hangzatos hülyeséggel akarnánk felkelteni a figyelmet iránta; ami annyiban még helytálló is, hogy Gnone munkái Itálián kívül spanyol nyelvterületen is jelentékeny sikert arattak. Rowling regényei vagy az ugyancsak angol Stroud Bartimaeus-trilógiája azonban a fantasy-irodalmon belül egy teljesen más szintet és minőséget képviselnek. Gnone varázslótörténetei szerfölött egyszerűek: a cselekményvezetés és a szereplők a legkevésbé sem bonyolultak, a két-három oldalas rövid fejezetek értelmezése garantáltan fáradságmentes. (Néhány magyarítás azonban szerencsétlennek tűnik: a varázstalan emberek "Nembűvölő" elnevezése meglehetősen erőltetettnek hat, míg az, ha a főgonoszt "Rettenetes 21"-nek hívják, a legkevésbé sem kelt borzongást.) A képregények, a gyerekmagazinok világa felől érkezett írónő persze nyilván tudja, mire van szüksége a célpopulációnak - példa rá az igen népszerű W. I. T. C. H. széria, amelynek megszületésénél Elisabetta Gnone is ott bábáskodott.

A kötet kivitele rendkívül igényes, a nagy titkokat rejtegető ódon naplókra emlékeztető matt zöld fedél pedig telitalálat. Más kérdés, hogy végül nem derül ki, miben is áll az ikrek titka. "Mit nem adtam volna érte, ha hallhatom a szavaikat abban a pillanatban! De mindaz, amit mondtak, örökre titok marad. A lányok titka, és ez így van jól" - sopánkodik a történetet elbeszélő tündér, és nem csodálkoznék, ha szavai sok kiskamasz kielégületlenségének is hangot adnának.

Fordította: Mátyás Dénes és Katona Ildikó. Könyvmolyképző, 2007, 296 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.