Irodalmi szószedet - Az utolsó mondat (Rondó)

  • Sántha József
  • 2007. november 29.

Könyv

Biciklivel kapcsolatban? - kérdezte. De Oroszország nem felel. Gyönyörűen szól a csengő, széllé változik és süvölt a darabokra hasított levegő, minden, ami csak a világon van, elmarad mögötte, és sanda tekintettel tér ki útjából a többi nép, a többi ország.

Biciklivel kapcsolatban? - kérdezte. De Oroszország nem felel. Gyönyörűen szól a csengő, széllé változik és süvölt a darabokra hasított levegő, minden, ami csak a világon van, elmarad mögötte, és sanda tekintettel tér ki útjából a többi nép, a többi ország. Egy magányos öregember imára kulcsolja kezét, és így szól: Isten legyen irgalmas árva lelketeknek, barátom, hazám. Ez az, amire a családom és a hazánk jutott. Elég volt a rajongásból, ideje már a józan észre is hallgatni. Mert mindez, ez az egész külföld, ez a maguk egész Európája csak agyrém, és külföldön mi is mind csupán agyrémek vagyunk... majd meglátja, jusson csak eszébe a szavam! - fejezte be csaknem dühösen, amikor elbúcsúzott Jevgenyij Pavlicstól.

Úgy, most pontot teszek, s mint aki vesztett csatából maradt meg hírmondónak, s elfújta mondókáját: emlékezni és hallgatni akarok. Daliák voltak nemrégen, de most őszidőben háztetőt födnek velük.

Ha sorra került, beleszippantott közös Memphisünkbe, melynek a parazsa nagyra nőtt, ahogy adogattuk körbe, s megvilágította az arcát egy másodpercre, talán az ujját is égette, mert már inkább csutka volt, mint cigaretta, de takarosan végigszívtuk. A hajnalban az Alföld közepén egy tűzfáklya mutatott az égre, a tűz, a tűz, a szent tűz, amely minden rosszat megemészt... Vajon a halálnak ebből a világraszóló ünnepéből, a borús esteli eget körös-körül pirosra festő gonosz, lázas tűzvészből is feltámad egykor a szeretet? Ráfonja reszketeg, érzéketlen ujjait, és bizonyára markolja még a végső, a legutolsó nekirugaszkodás pillanatában is - amikor élettelenül lefordul majd az iratszekrénnyel szemközti székről. Ne küldjenek engem többé kakast keresni, mert majd odavesztem magam is - dörmögte a szomszédokhoz, miközben jól bereteszelte a háza kapuját. És hogy minden beteljesüljön, s kevésbé elhagyottnak érezzem magam, még csak azt kellett kívánnom, hogy minél több nézőm legyen az ítélet végrehajtásakor, s hogy a gyűlölet ordításával fogadjanak, ha meglátnak. Beszívta a levegőt, a sóhajtás közepén elakadt, kinyújtózott, és meghalt. Így aztán a levelet nem volt kinek kézbesíteni. Oroszlánnal álmodott az öreg. De halott volt. Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata: mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka. Nemrégiben kapta meg a becsületrend keresztjét. És azóta nem tértem magamhoz, és már nem is fogok magamhoz térni soha többé. Orvosaink a holttest felboncolása után teljesen és állhatatosan elvetették az elmezavar lehetőségét. - Máskor - rebegte - ilyen ostobaságokat ne kövessen el. Kézművesek vitték a halottat. Pap nem kísérte. A pénzt bedugta a halott szájába, a nyelve alá, hogy Kharón, az alvilági hajós átvigye őt azon a vízen, mely felejtést ad mindenre, lemossa a lázat és görcsöt, mely itt fönn gyötör bennünket, és aztán egyenlővé tesz mindnyájunkat. Béke lebeg hamvaikon, derűs, rokon angyalképek néznek le rájuk a boltozatról, és milyen boldogító pillanat lesz, ha majd együtt, újra felébrednek.

Valamely mellékutcában hangosan fütyürészett egy elkésett kísértet. A Mejdanra vezető lejtős úton ott feküdt Ali hodzsa, és rövid vonaglásokkal kiszenvedett. - Akár egy kutya! - mondta K., s úgy érezte, szégyene talán még túléli őt. Mondják, teste meg nem rothadott, és a ravatalon oly szép volt, mintha az örökkévalóság nászágyán élne. Az istenadta boldogtalan. Sírját máig nem kerestem fel. Ez volt a története azoknak, akik szerettek, és aki szeretve volt mind a vérpadig. S sietve indultak a szegény ember megmentésére. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Ápr. 27. Vén atyám, szárnyak vén mestere, légy segítőm most és mindenkoron!

Mégis, amikor belépünk a lakásba, apám már ott ül a Hermes Baby előtt, amely folyamatosan zakatol, akár egy géppisztoly, veri, csépeli, és jönnek és jönnek belőle a szavak, pötyögnek a fehér papírra, egyik a másik után, szavak, melyekhez neki semmi, de semmi köze sincs, nem is volt, nem is lesz. Hinni akarok benne, s a hitnek nincs tudásra szüksége. Apám élete közvetlen (és viszolyogtató) bizonyítéka az ember szabad voltának. S nem illett-e ez valóban az őrnagyra? Csak meg kellene találnom a szavakat, hogy elmondjam. Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd. Ha ugyan kérdik. S hacsak magam is el nem felejtem. Barátom - mondta Valentin -, nem az imént üzent-e nekünk a gróf, hogy minden emberi bölcsesség belefér e szavakba: "Várni és remélni." - Igaz, úgy van - felelte Candide. - De vár ám a munka a kertben. Hi - felelem én. Puha gyökér, sötét, mélyebbre nem látni ki. Nem. Dásza nem hagyta el többé az erdőt. Mától fogva az legyen a mi ügyünk: fenség és szerelem, a kettő együtt... szigorú boldogság. Nem tudom, mennyit ér egy királyság - felelte Wilhelm -, de azt tudom, hogy olyan boldogságot találtam, amelyet nem érdemlek meg, és semmivel el nem cserélnék a világon. Kövesse ki-ki vezércsillagát! A társadalom arcába vágott merész kihívás első tetteként Rastignac elment vacsorázni Nucingen bárónéhoz. - A buszpályaudvarra! Sok mozgás még ott sincs, pár csikorgó villamos tolat a váltóknál, és az Állami Biztosító reklámtábláján vibrál az éjszakáról ott maradt lárvakék neon. Boldog isten, udvari tanácsosné asszonyom, meg kell mondanom: Werther Lottéját Goethe kocsijából kisegíteni, ez olyan élmény - hogy is mondjam? Méltó a megörökítésre. Látom őket: kicsomagolják vacsorájukat az utcai postaláda tetején, egymást átölelve ülnek a kerékpár nyergében, s falatoznak. Úgyhogy inkább a sajt, az nem romlik, a macisajt. S ízlelgetve szívta be az anyja ruhájából felszálló enyhe parfümillatot. Nő vagyok, talán kissé kacér is - mit tudom én? -, de mindez őszinte volt, nincs benne semmi mesterkéltség, sem hazugság. A szépség vagy FELKAVAR" lesz, vagy semmilyen. És ez az egyetlen halhatatlanság, melyben osztozhatunk, te meg én, Lolitám. A mi kis madarunk - tette hozzá apa - hazarepült. Történetesen épp akkor nyújtogatván kezem, a fille de chambre-nak megtaláltam fogni a... De eszembe jutott, hátha nem ezt írja elő az angol etikett, így aztán besiettem a távirattal Leonorához. Nagyon örült neki.

Forog a kulcs. Hiába küszködöm. Akkor visszamentem a házba és leírtam: Éjfél. Az eső veri az ablakot. Nem volt éjfél. Nem esett. - Ezt a biciklipumpát a Runkas cégnél vettem a Boleslavi utcában. - Bizony, talán igazad van - válaszolta Deslauriers. - Ez ért még a legtöbbet! Ez új elbeszélés témája lehetne - de a mostani itt véget ér. Jó így, a francba is, aki meg azt állítja, hogy nem, az kap a pofájára! És akkor énekelve arra jött a Szent Stricius árvaház tizenegy világtalan leánynövendéke. Találgatom, hogyan hívhatták őket - Roza, Luisa és Lea vagy Nona, Decuma és Morta, az éjszaka lányai, orsóval, fonállal és ollóval.

Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember és melyik a disznó. Elég volt, gyerekek, csukjuk be a színházat, rakjuk el a bábukat. Játékunk véget ért. És így végződik a szép történet és isteni kitalálás Józsefről és testvéreiről. Az előadás borzalmas volt. Kacskovics úr jóízű horkolással felelt. TO THE HAPPY FEW.

Piff-puff vége lett,

Ki olvasta, nagy balek.

Biciklivel kapcsolatban? - kérdezte.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.