Rejtő Jenő írószemmel

Rejtő Jenő művei január 1-jével közkinccsé váltak. Ennek alkalmából Bartók Imrét, Garaczi Lászlót, Szécsi Noémit és Térey Jánost kérdeztük kedvenc Rejtő-poénokról, -figurákról, -könyvekről.

A négy író ugyanazt a három kérdést kapta:

1. Melyik a kedvenc Rejtő-könyve?

2. Melyik a kedvenc Rejtő-poénja?

3. Melyik a kedvenc Rejtő-figurája?

Bartók Imre

 

Fotó: Szőcs Petra

1. A Néma Revolverek Városa. Egzisztencialista parabola tetteink hiábavalóságáról, testmódosítással és Walter Benjaminnal.

2. Mint minden igazi vicc, ez is inkább szomorú. Íme:

„– Miért ütik egymást az emberek?

– Hogy fájjon.”

3. Wagner úr. A színlelés nagymestere. Mindvégig sejthető, hogy gnosztikus tanok birtokosa.

Garaczi László

 

Fotó: Simonyi Balázs

1. Csontbrigád

2. Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája.

3. Prof. Wurm és neje, a kígyótestű csoda.

Szécsi Noémi

2. Túlzás lenne nagy Rejtő-olvasóként pózolnom, de több Rejtő-poén forog otthon nálunk, mint például a „Wendriner Piroska, sakál és balerina, hat és fél éves”, a sokoldalú emberekre szoktunk így utalni.

1. A kedvenc könyvem már a Wendrinerek leírása miatt is A tizennégy karátos autó.

3. Leginkább Senki Alfonz vívta ki a tiszteletemet, akit a világ összes országából kitiltottak, és ezért a legnagyobb titokban tartózkodhat a Földön.

Térey János

Tudom, kisebbségben leszek, de én Rejtőtől egyedül a Piszkos Fred, a kapitányt olvastam. Elemi humorának és zsenialitásának szóló minden nagyrabecsülésem dacára azt éreztem, hogy idegen bolygón járok. Talán majd máskor.