Rejtő Jenő írószemmel

  • narancs.hu
  • 2014. január 10.

Könyv

Rejtő Jenő művei január 1-jével közkinccsé váltak. Ennek alkalmából Bartók Imrét, Garaczi Lászlót, Szécsi Noémit és Térey Jánost kérdeztük kedvenc Rejtő-poénokról, -figurákról, -könyvekről.

A négy író ugyanazt a három kérdést kapta:

1. Melyik a kedvenc Rejtő-könyve?

2. Melyik a kedvenc Rejtő-poénja?

3. Melyik a kedvenc Rejtő-figurája?

Bartók Imre

false

 

Fotó: Szőcs Petra

1. A Néma Revolverek Városa. Egzisztencialista parabola tetteink hiábavalóságáról, testmódosítással és Walter Benjaminnal.

2. Mint minden igazi vicc, ez is inkább szomorú. Íme:

„– Miért ütik egymást az emberek?

– Hogy fájjon.”

3. Wagner úr. A színlelés nagymestere. Mindvégig sejthető, hogy gnosztikus tanok birtokosa.

Garaczi László

false

 

Fotó: Simonyi Balázs



1. Csontbrigád

2. Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája.

3. Prof. Wurm és neje, a kígyótestű csoda.

Szécsi Noémi

false

2. Túlzás lenne nagy Rejtő-olvasóként pózolnom, de több Rejtő-poén forog otthon nálunk, mint például a „Wendriner Piroska, sakál és balerina, hat és fél éves”, a sokoldalú emberekre szoktunk így utalni.

1. A kedvenc könyvem már a Wendrinerek leírása miatt is A tizennégy karátos autó.

3. Leginkább Senki Alfonz vívta ki a tiszteletemet, akit a világ összes országából kitiltottak, és ezért a legnagyobb titokban tartózkodhat a Földön.

Térey János

false

Tudom, kisebbségben leszek, de én Rejtőtől egyedül a Piszkos Fred, a kapitányt olvastam. Elemi humorának és zsenialitásának szóló minden nagyrabecsülésem dacára azt éreztem, hogy idegen bolygón járok. Talán majd máskor.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.