Könyv

Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy

  • Karafiáth Metta
  • 2020. szeptember 13.

Könyv

A kiadó alaposan elbánt Sophie Mackintosh angol író első magyar nyelven kiadott munkájával: a rettenetes kép olcsó ponyvát feltételez, a kiemelt promóciós mottó pedig egyenesen hidegrázós.

Pedig a mű felkavaró disztópia egy olyan világról, ahol a lányok első menstruációjukkor sorsjegyet húznak, kéket vagy fehéret, amely megmondja, anyaként vagy független nőként kell élniük. Aztán elkülönítik őket egymástól. A rendszer a totális kontrollon alapul, azt sugalmazva, a kisorsolt irány a nő egyedüli helyes útja. Csakhogy Callával valami nem stimmel: kék sorsjegyet húz, mégis anya szeretne lenni. Kitépi hát saját testéből a spirált, és alkalmi partnerével teherbe ejteti magát. Innentől menekülnie kell. Semmilyen anyaképe nincs, azt sem tudja, mennyi ideig tart a terhesség, hogy néz ki egy csecsemő: ösztönvezérelten cselekszik. Az ő feszes és sallangmentes belső monológjából ismerjük meg a gondolatait és a mozgatórugóit.

Ahogy a fiatal brit író Man Booker-díjra jelölt regényében, a The Water Cure-ban három lánytestvér sorsát ismerjük meg, akik apjuk kontrollja alatt egy szigeten élnek, úgy ennek a műnek is az irányítás és a szabad akarat áll a középpontjában.

Míg mostanában a gyerektelenség tabuja áll több világsikerű regény fókuszában (lásd Sheila Heti), Mackintosht az érdekli, mi késztethet egy nőt a gyerekvállalásra akár úgy is, hogy mindent fel kell áldoznia. Szereplői hiteles hangon szólnak, a történetvezetés balladai sűrítésekkel válik nyomasztóvá.

Fordította: N. Kiss Zsuzsa. Athenaeum Kiadó, 2020, 271 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.