Könyv

Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy

  • Karafiáth Metta
  • 2020. szeptember 13.

Könyv

A kiadó alaposan elbánt Sophie Mackintosh angol író első magyar nyelven kiadott munkájával: a rettenetes kép olcsó ponyvát feltételez, a kiemelt promóciós mottó pedig egyenesen hidegrázós.

Pedig a mű felkavaró disztópia egy olyan világról, ahol a lányok első menstruációjukkor sorsjegyet húznak, kéket vagy fehéret, amely megmondja, anyaként vagy független nőként kell élniük. Aztán elkülönítik őket egymástól. A rendszer a totális kontrollon alapul, azt sugalmazva, a kisorsolt irány a nő egyedüli helyes útja. Csakhogy Callával valami nem stimmel: kék sorsjegyet húz, mégis anya szeretne lenni. Kitépi hát saját testéből a spirált, és alkalmi partnerével teherbe ejteti magát. Innentől menekülnie kell. Semmilyen anyaképe nincs, azt sem tudja, mennyi ideig tart a terhesség, hogy néz ki egy csecsemő: ösztönvezérelten cselekszik. Az ő feszes és sallangmentes belső monológjából ismerjük meg a gondolatait és a mozgatórugóit.

Ahogy a fiatal brit író Man Booker-díjra jelölt regényében, a The Water Cure-ban három lánytestvér sorsát ismerjük meg, akik apjuk kontrollja alatt egy szigeten élnek, úgy ennek a műnek is az irányítás és a szabad akarat áll a középpontjában.

Míg mostanában a gyerektelenség tabuja áll több világsikerű regény fókuszában (lásd Sheila Heti), Mackintosht az érdekli, mi késztethet egy nőt a gyerekvállalásra akár úgy is, hogy mindent fel kell áldoznia. Szereplői hiteles hangon szólnak, a történetvezetés balladai sűrítésekkel válik nyomasztóvá.

Fordította: N. Kiss Zsuzsa. Athenaeum Kiadó, 2020, 271 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.