Könyv

„Találtam egy holokauszt-poémát, megtanultam miatta jiddisül, magyarra fordítottam, gondoltam, írok hozzá egy rövid utószót és kész. Ez hat éve történt” – kezdi szerény öntudatossággal fordító-társszerzőként jegyzett könyvét Halasi Zoltán.

Szinte már a legendák homályába vész, hogy egykoron nálunk is termesztettek gyapotot, gumipitypangot és bizony (nem is csupán a Tanú című film poénjaként) intenzíven kísérleteztek a citrusfélék magyarországi meghonosításával.

A közmegegyezés szerint legjobb könyve A szenvedély, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? pedig a legszemélyesebb – utóbbiban a leszbikusságát nyíltan vállaló írónő kendőzetlenül mesél sanyarú gyermekkoráról, örökbefogadásának történetéről.

Fekete András üzletvezető volt, most a könyvrendeléseket és a logisztikát vezényli a Pagony könyvesboltjaiban. Grancsa Gergely ugyanitt bolti eladó. Most már a saját könyvük példányait is szállíthatják és árulhatják, mert egyszer csak írtak egy elszállt és provokatív regényt közösen.

Hogyan beszéljünk gyerekeknek a terrorizmusról vagy más aktuális problémákról? A gondos tájékoztatás a jobb, vagy a gondtalan tudatlanság? Elvek és praktikák.

A holokausztról szóló korosztályos irodalom Nyugaton óriási biznisz, rengeteg a sablonos, érzelgős fércmű, miközben a ló itthoni oldalán még meg sem született az első igazi gyerek- vagy ifjúsági könyv a témában.

Messzire el kell tartanom magamtól ezt a képeskönyvet. Szükséges bizonyos távlat Szüts Miklós akvarelljeinek szemléléséhez, egybevetéséhez. Ezt is mondhatnám, de jobb, ha őszinte leszek: félek a lapokról felém áradó fekete fénytől. Félek az Esterházy-szövegtől is, melyre rávetül ez a sötét sugárzás. Szükség van a távoltartás szenvtelenségére, már csak azért is, nehogy összemaszatoljam ezt a szép könyvet. Kár lenne érte.