Könyv

Történet a mesék, a csodák valódiságáról.

"Az a pasas vagyok én, aki olyan hosszan csókolózik azzal a gyönyörű szőke asszonnyal. Igaz, hogy ezt a jelenetet Nemec aztán kivágta a végső változatból" - mesélte az Ünnepségről és vendégekről szóló filmben nyújtott hősies helytállásáról.

Tavaly jelent meg magyarul a holland szerző marokkói bevándorlók világában játszódó Pizzamaffia című regénye.

Khalid Boudou Pizzamaffia című regényéből csak úgy süvölt, hogy eleve a majdani megfilmesítésre íródott, még csak átszerkeszteni se nagyon kelljen. Jó kis robogós üldözéses jelenettel indítunk, kemény zenék szólnak, test feszül testnek.

A szerző korábbi prózai munkáit olyan ritkásan volt szokás emlegetni, hogy amikor 2009-ben megjelent a Kedves Ismeretlen, egyesek nem átallottak "regényírói debütálást" emlegetni. Most viszont, az újrakiadásnak hála, mindenki szembesülhet e két mű létezésével, és kedvet kapván hozzájuk nem kell foszladozó könyvtári példányok után kutakodni.

Legújabb könyve, a Fekete-fehér akár úttörő is lehet a művészetkritikában. Kép és szöveg, fotó és ember kapcsolatát vizsgálja. Mi is erről beszélgettünk vele.

Az ügyről részletesebben először a narancs.hu-nak nyilatkozó írók semmilyen közösséget nem kívánnak vállalni „a faliújsággá, loyality-show-vá idomított közszolgálatisággal”, de a sajtószabadság helyreállítása után visszavonnák döntésüket. Megszólalnak az írószervezetek vezetői is.

Az irodalomtörténészek és egyes megszállott olvasók szemében a nagy költők "mosodacédulái" is érdekesek lehetnek. Hát még egy-egy új kézirat felfedezése! Ha pedig egy kézirat még ismeretlen szöveget is tartalmaz, az már igazi szenzáció. Irodalomtörténész interjúalanyunk pedig éppen ilyesmit jelentett be.

Parti Nagy Lajos és Závada Pál írók letiltatták műveiket a Magyar Rádióban. Ennek apropóján a közrádió szerzői vallanak érzelmi motivációról, anyagi függésről, a szépirodalom hatásáról, a tiltakozás hatékonyságáról és a kiherélt közmédiáról. Megszólal Darvasi, Esterházy és Spiró is.

Lángszóró és líra, Tim Burton és Benedek Elek egy kiváló meseregényben.

A Wittgensteinre utaló cím mögött beszélgetőkönyv rejtőzik, az elmúlt másfél-két évtized két meghatározó jelentőségű és hatású alkotója - köztudottan jó barátok - közötti három beszélgetés többször átdolgozott és bővített leiratai - éppenséggel gyanakodhatnánk is.

Úgy tűnik, mostanában erősen mesebeli lett a magyar világ, hiszen két kiváló írónk is hangsúlyozottan a magyar mese műfajában mondja el, mi bántja őt Orbán Viktor korában - hogy Kosztolányi híres verszárlatát variáljam.

A visszatért Erdély legnagyobb erénye, hogy két célt is kitűzött maga elé, egyszerre önálló, összefoglaló és az alaposabb részkutatásokat és összegzéseket előkészítő kutatás, másrészt remekül elvégzett ismeretterjesztés is

Kovi szülei nem úgy ringatták bölcsőjét, hogy „kisfiam, ha nagy leszel, majd jól lefilmezed, hogyan cuppantja le Mya Diamond Choky Ice falloszát”. A pornócézár könyvében még sok szép dologra fény derül.