Khalid Boudou: Pizzamaffia

  • - kyt -
  • 2012. január 27.

Könyv

Khalid Boudou Pizzamaffia című regényéből csak úgy süvölt, hogy eleve a majdani megfilmesítésre íródott, még csak átszerkeszteni se nagyon kelljen. Jó kis robogós üldözéses jelenettel indítunk, kemény zenék szólnak, test feszül testnek.

2007-es hollandiai kiadása óta már filmre is vitték, a YouTube-on látható előzetes pörgős, szenvedélyes képeket ígér - ahogy ez a regény alapján el is várható. De még mintha néhány tartalék jelenetet is beleírt volna Khalid Boudou a könyvébe: ha nem jön össze a külső helyszínen a biciklitúra a bevándorló sráccal és holland barátnője családjával, legyen a főhősnek egy hasonló feszengése a Concertgebow-ban. Ifjúság, sérelem, becsület, idegenség, szűkebb körében meleg szívvel és okosan befogadó, a külső széleken olykor ellenséges közeggel - igazi, iskolai megvitatásra is ajánlható, európai filmtéma. Nincs persze ezzel semmi baj, végtére is jól, lendületesen megírt könyvet olvasunk, és a fordító is elég sikeresen igyekezett magyarítani az amszterdami második generációs észak-afrikai bevándorlók gyaníthatóan azért egy fokkal reszelősebb argóját.

A 38 éves, Marokkóban született, de szüleivel már négyéves kora óta Hollandiában élő Khalid Boudounak már több mint fél tucat regénye jelent meg. Ez, a magyarul elsőként megjelent műve a teljes beilleszkedés útján ígéretesen menetelő fiatalember nagy csalódásainak a története, szóval a korai sikertörténet hirtelen gellert kap, ő meg, ha nem is előzmények nélkül, de beleszorul egy olyan miliőbe, ahonnan inkább távolodni szeretett volna. Mi pedig beleshetünk ugyanide, és Boudou javára legyen írva, el is hisszük neki, hogy az egész életükben megveszekedetten dolgozó, nehéz életű bevándorlók világa ilyen lehet manapság Hollandiában. Mondhatni, leginkább ezért érdemes elolvasni a könyvet, hiszen azt eddig is gyanítottuk, hogy az élet harc.

Fordította: Bérczes Tibor. Nyitott Könyvműhely, 2011, 245 oldal, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.