Khalid Boudou: Pizzamaffia

  • - kyt -
  • 2012. január 27.

Könyv

Khalid Boudou Pizzamaffia című regényéből csak úgy süvölt, hogy eleve a majdani megfilmesítésre íródott, még csak átszerkeszteni se nagyon kelljen. Jó kis robogós üldözéses jelenettel indítunk, kemény zenék szólnak, test feszül testnek.

2007-es hollandiai kiadása óta már filmre is vitték, a YouTube-on látható előzetes pörgős, szenvedélyes képeket ígér - ahogy ez a regény alapján el is várható. De még mintha néhány tartalék jelenetet is beleírt volna Khalid Boudou a könyvébe: ha nem jön össze a külső helyszínen a biciklitúra a bevándorló sráccal és holland barátnője családjával, legyen a főhősnek egy hasonló feszengése a Concertgebow-ban. Ifjúság, sérelem, becsület, idegenség, szűkebb körében meleg szívvel és okosan befogadó, a külső széleken olykor ellenséges közeggel - igazi, iskolai megvitatásra is ajánlható, európai filmtéma. Nincs persze ezzel semmi baj, végtére is jól, lendületesen megírt könyvet olvasunk, és a fordító is elég sikeresen igyekezett magyarítani az amszterdami második generációs észak-afrikai bevándorlók gyaníthatóan azért egy fokkal reszelősebb argóját.

A 38 éves, Marokkóban született, de szüleivel már négyéves kora óta Hollandiában élő Khalid Boudounak már több mint fél tucat regénye jelent meg. Ez, a magyarul elsőként megjelent műve a teljes beilleszkedés útján ígéretesen menetelő fiatalember nagy csalódásainak a története, szóval a korai sikertörténet hirtelen gellert kap, ő meg, ha nem is előzmények nélkül, de beleszorul egy olyan miliőbe, ahonnan inkább távolodni szeretett volna. Mi pedig beleshetünk ugyanide, és Boudou javára legyen írva, el is hisszük neki, hogy az egész életükben megveszekedetten dolgozó, nehéz életű bevándorlók világa ilyen lehet manapság Hollandiában. Mondhatni, leginkább ezért érdemes elolvasni a könyvet, hiszen azt eddig is gyanítottuk, hogy az élet harc.

Fordította: Bérczes Tibor. Nyitott Könyvműhely, 2011, 245 oldal, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.