A pornómester tanulóévei

Kovács Kovi István: Bűnös élvezet

  • Csik Lóránt
  • 2012. január 20.

Könyv


„Képzeljék, én sem születtem pornófilmrendezőnek. Szüleim nem úgy ringatták a bölcsőmet, hogy kisfiam, ha nagy leszel, majd jól lefilmezed, hogyan cuppantja le Mya Diamond Choky Ice falloszát. Aligha gondolták, hogy fiuk egyszer ebben a kategóriában szerez Oscar-díjat.” De mégis így lett, úgyhogy (a maga műfajában) az egyik legelismertebb magyar filmes, Kovi legnagyobb örömünkre könyvet is írt a dologról: egyrészt a saját életéről, másrészt a felnőttfilmipar titkairól és érdekességeiről. De úgy, ahogy azt egy kaszkadőr vagy mesterszakács is tette volna: a harminc éve boldog házasságban élő rendező nem megszállott nőcsábászként ír az állandó reszelésről, hanem jó szakemberként szól választott szakmájáról – hiszen szerinte az is csak olyan munka, mint bármely másik.

Azért ez a végzett tevékenység természetét tekintve tán mégsem így van – és épp ez a paradoxon adja a könyv humorát: a lelkesen tárgyilagos leírások, a szakma történetének, műhelytitkainak ismertetése és az őszinte magánéleti vallomások (mint hogy Kovi azért nem tudott elvállalni egy jó munkát Amszterdamban, mert nem hagyhatta otthon egyedül idős édesanyját) közben mégiscsak be-becsúszik egy-egy olyan mondat, mint hogy „a rossz pornószínésznő ismérve többek között, hogy lassú, nehézkes és rosszul szopik”. Na és persze növeli az élvezetet Kovi öniróniája, kissé esetlen, amolyan fiatalos nagypapás, bájos poénjai, régies nyelvezete (a lábfetisiszták a lányok „formás virgácsaira” gerjednek, a férfiak meg persze a „hátsó bejáratot” ostromolják „fegyverükkel”), ami épp a nagypapásság miatt nem hat modorosnak – inkább jópofa.

Másrészt meg a könyv tényleg érdekes, már amennyiben az embert legalább minimális szinten érdekli a pornófilmek világa – vajon van, akit egyáltalán nem? Egyébiránt ha jól van megírva, az ember szívesen olvas kaszkadőrökről és mesterszakácsokról is – márpedig a Bűnös élvezet a lehetőségekhez képest jól megírt könyv.

XXI. Század Kiadó, 2011, 272 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."