"be kell szélni"

Bartis Attila-Kemény István: Amiről lehet

  • k.kabai lóránt
  • 2012. január 23.

Könyv

A Wittgensteinre utaló cím mögött beszélgetőkönyv rejtőzik, az elmúlt másfél-két évtized két meghatározó jelentőségű és hatású alkotója - köztudottan jó barátok - közötti három beszélgetés többször átdolgozott és bővített leiratai - éppenséggel gyanakodhatnánk is.


Mert e konstelláció veszélyei számosak: ha két ember húsz éve ismeri egymást, el tudják-e kerülni a belterjességet, a "közös szótár" magyarázatlanul hagyott használatát? Képesek-e önismétlés nélkül teljességre törő beszélgetéseket folytatni? És hogyan viszonyulnak az "utólag", a könyvbe szerkesztés során elhelyezett pótkérdések és -válaszok az eredetiekhez, milyen mértékben pontosítanak vagy írnak felül?

A szerzőpáros viszont eme beszélgetéseket is a megszokott alapossággal és igényességgel folytatta le, elkerülendő a fenti akadályokat - mintegy illusztrálva-bizonyítva azt a wittgensteini tételt is, mely szerint "etika és esztétika egyek" (és ezt csak kevéssé torzítják az olykori túlreflektált utalások a beszélgetések nehézségeiről). A három interjú kellőképp széles spektrumú arcképeket mutat: először Bartis kérdezi Keményt, a másik kettőben fordítva, előbb Bartis irodalmi, aztán fotográfusi munkásságáról. A magánéletek kisebb-nagyobb részletei mellett szó esik közös élményekről és tudatosan külön töltött időkről, művészetfilozófiájuk hasonlóságairól és különbségeiről, alkotásmódjuk sajátosságairól - a bizsergető kíváncsiság jóllakik, de azért az intimitás is megmarad. A cím maga is egyfajta "kényszert" implikál, a beszéd szükségét mindenről, amiről szólni lehet egyáltalán, de persze a kukkolástól azért még messze vagyunk.

Természetesen jól ráláthatunk mindkettejük tradicionalista habitusára és a 2010-es politikai fordulat fölötti (nem harsány) elégedettségre is (pótkérdések sorát tehetnénk fel 2011-ben). Ami pedig a legfontosabb: az Amiről lehet beszélgetései is azt mutatják - mintegy széljegyzetelve a szépirodalmi műveket -, hogy a szerzők alkotói programja komoly és megfontolt és konzervatív.

Magvető, 2010, 212 oldal, 2690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.