Rendezvény

Tolnainé Kassai Margit nyomában – irodalmi és történelmi séta

  • Sisso
  • 2020. október 17.

Könyv

A banktisztviselő és fotográfus Tolnainé gondozónőként bujkált ’44/45-ben a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapította Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban. Az ezekben az években írt, de máig kéziratban rejtőzött memoárnaplójából készült Óvoda az óvóhelyen című könyv e séta apropója. A kötet, mint a felolvasott részletekből is kiderült, valójában „orfikus” irodalom: a szerző, mint egy budai Euridiké a kényszermunkára hurcolt férjének címezte tudósításait. Pokolból a pokolba: plasztikusan, de ironikus hangon.

A napló és a gyermekmentés helyszínein vezette végig a közönséget Szegő János, a Magvető szerkesztője és Laborczi Dóra újságíró, Sztehlo-kutató, megpróbálva feleleveníteni a Jó Pásztor intézményeinek hétköznapjait, valamint alakot és hangot adni az eddig aligha ismert krónikásnak. Szegő diktálta a tempót, a rengeteg információ mellett műelemzést adva, s rendre valami aktuális poénra hegyezve ki a mondandóját. Laborczi lágyan fújta az olykor stand-upos hangulathoz a hátszelet, azaz a Sztehlo-történet hátterét, miközben a gyaloglóizmainkat is megmozgattuk rendesen a Várba vezető lépcsőkön. A két guide profin adta át egymásnak újra és újra a szót, ügyesen túljutva a mikroport és maszk okozta kényelmetlenségeken. Frissítő szellemi élmény egy-egy ilyen séta, de ha már technika, jó volna, ha az archív képeket nem körbeadogatva, hanem mondjuk egy ennél némileg korszerűbb, saját mobilra letölthető applikáció segítségével nézegethetnénk.

Szeptember 12.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.