Rendezvény

Tolnainé Kassai Margit nyomában – irodalmi és történelmi séta

  • Sisso
  • 2020. október 17.

Könyv

A banktisztviselő és fotográfus Tolnainé gondozónőként bujkált ’44/45-ben a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapította Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban. Az ezekben az években írt, de máig kéziratban rejtőzött memoárnaplójából készült Óvoda az óvóhelyen című könyv e séta apropója. A kötet, mint a felolvasott részletekből is kiderült, valójában „orfikus” irodalom: a szerző, mint egy budai Euridiké a kényszermunkára hurcolt férjének címezte tudósításait. Pokolból a pokolba: plasztikusan, de ironikus hangon.

A napló és a gyermekmentés helyszínein vezette végig a közönséget Szegő János, a Magvető szerkesztője és Laborczi Dóra újságíró, Sztehlo-kutató, megpróbálva feleleveníteni a Jó Pásztor intézményeinek hétköznapjait, valamint alakot és hangot adni az eddig aligha ismert krónikásnak. Szegő diktálta a tempót, a rengeteg információ mellett műelemzést adva, s rendre valami aktuális poénra hegyezve ki a mondandóját. Laborczi lágyan fújta az olykor stand-upos hangulathoz a hátszelet, azaz a Sztehlo-történet hátterét, miközben a gyaloglóizmainkat is megmozgattuk rendesen a Várba vezető lépcsőkön. A két guide profin adta át egymásnak újra és újra a szót, ügyesen túljutva a mikroport és maszk okozta kényelmetlenségeken. Frissítő szellemi élmény egy-egy ilyen séta, de ha már technika, jó volna, ha az archív képeket nem körbeadogatva, hanem mondjuk egy ennél némileg korszerűbb, saját mobilra letölthető applikáció segítségével nézegethetnénk.

Szeptember 12.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.