Rendezvény

Tolnainé Kassai Margit nyomában – irodalmi és történelmi séta

  • Sisso
  • 2020. október 17.

Könyv

A banktisztviselő és fotográfus Tolnainé gondozónőként bujkált ’44/45-ben a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapította Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban. Az ezekben az években írt, de máig kéziratban rejtőzött memoárnaplójából készült Óvoda az óvóhelyen című könyv e séta apropója. A kötet, mint a felolvasott részletekből is kiderült, valójában „orfikus” irodalom: a szerző, mint egy budai Euridiké a kényszermunkára hurcolt férjének címezte tudósításait. Pokolból a pokolba: plasztikusan, de ironikus hangon.

A napló és a gyermekmentés helyszínein vezette végig a közönséget Szegő János, a Magvető szerkesztője és Laborczi Dóra újságíró, Sztehlo-kutató, megpróbálva feleleveníteni a Jó Pásztor intézményeinek hétköznapjait, valamint alakot és hangot adni az eddig aligha ismert krónikásnak. Szegő diktálta a tempót, a rengeteg információ mellett műelemzést adva, s rendre valami aktuális poénra hegyezve ki a mondandóját. Laborczi lágyan fújta az olykor stand-upos hangulathoz a hátszelet, azaz a Sztehlo-történet hátterét, miközben a gyaloglóizmainkat is megmozgattuk rendesen a Várba vezető lépcsőkön. A két guide profin adta át egymásnak újra és újra a szót, ügyesen túljutva a mikroport és maszk okozta kényelmetlenségeken. Frissítő szellemi élmény egy-egy ilyen séta, de ha már technika, jó volna, ha az archív képeket nem körbeadogatva, hanem mondjuk egy ennél némileg korszerűbb, saját mobilra letölthető applikáció segítségével nézegethetnénk.

Szeptember 12.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.