Könyv

Véresen komoly

Szeghalmi Lőrincz: Levelek az árnyékvilágból

Könyv

A regényt félreértelmező, de önmagában is félresikerült, egyszerűen gagyi borító bármit sugalljon, a szöveg kerül mindenféle iróniát. A valójában Alt Krisztián által jegyzett írás műfaját tekintve misztikus thriller, de a vérben tocsogós horror szubzsáner, a "gore" sem idegen tőle.

Az, hogy az irónia teljes hiányával mesél el egy horrortörténetet, különleges könyvvé avatja, napjainkban legalábbis biztosan, talán egyedül a szintén nemrégiben megjelent, Szabó Róbert Csaba által írt Fekete Dacia az, amely ilyen tekintetben Alt regényével rokonítható. Időben messzebbre nézve pedig Csáth Géza, illetve az angolszász gótikus horror lehetett előképe Alt vállalkozásának.

A szöveg a főszereplő orvos, a borítón szerzőként feltüntetett Szeghalmi Lőrincz Ung vármegyében 1839-ben íródott leveleiből áll össze, nyelvezete ebből következően egyfelől a 19. század eleji nyelvállapotot tükrözi, másfelől mentes mindenféle szépelgéstől: száraz, tényszerű, takarékos. Lapjain felváltva találkozunk kísértetekkel, boszorkányokkal, bizarr természetfölötti eseményekkel, és nem ússzuk meg, hogy ne írja le orvosi pontossággal néhány műtétjét (koponyalékezés, szemműtét stb.). Olyan ez, mintha a Tim Burton-féle Árnyasvölgy legendáját Arany János mesélné el úgy, hogy előtte fél évig kínozták minden egyes távolról is humorosnak szánt mondatáért.

Ez mind szép és jó, a dolog működik is nagyon sokáig. Magyar környezetben, magyar nyelven valami tényleg ijesztő, sőt izgalmas, komolyan vehető természetfölötti prózát írni, ráadásul közben még szépirodalmi szempontból is értékelhető nyelven; úgy, hogy a túlvilággal, illetve a néphiedelmekkel kapcsolatos mondatokat, apró filozofálgatásokat is többnyire ízlésesen, jó arányérzékkel szerepelteti a szerző a történetben - ez bravúr.

Hogy mikor és miként van ideje és lelki ereje ily gyönyörű levelek írására ennek a doktornak, ne firtassuk. Fogadjuk el, hogy az ép ésszel felfoghatatlan események közepette Szeghalmi doctor képes hidegvérrel jegyzetelni, és habár nem ez a foglalkozása, profi prózaíró, szépen jelenetez, gyönyörű metaforákat gyárt, miközben kergeti a patás. Máskülönben nem volna regény. Persze felmerül a kérdés, miért ragaszkodott a szerző ahhoz, hogy a levélregény kizárólag a doctor postájából álljon össze. Azt viszont muszáj megjegyeznünk, hogy kissé komikus hatást kelt 2012-ben olvasni, mikor az elbeszélő néha így fakad ki: "Vészterhes idő! Irtózat! Emberi hányattatás!"

És ennél is nagyobb baj, hogy a levélíró doctor (illetve Alt) egy idő után úgy elfárad, mint a magyar labdarúgó-válogatott szokott. Sajnos mindaz, aminek addig örültünk, vagyis hogy magabiztosan képes a maga választotta műfaji alapvonalon belül maradni, bosszantóvá válik, és kevésnek bizonyul az utolsó felvonásra. Olyan bágyadt klisétűzijátékot kapunk zárlatként, ami még a legendás B-kategóriás filmrendezőt, Uwe Bollt is elnémítaná. Azt hihetnénk, Alt viccel velünk, de hát kétszáz oldalon győzött meg minket, hogy ezúttal minden véresen komoly.

Magvető, 2012, 264 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.