Könyv

Joe Haldeman: Örök háború

  • Sepsi László
  • 2012. szeptember 3.

Könyv

A "veterán sci-fi szerző" fordulatnak Haldeman esetében különösen egzotikus csengést ad, hogy a hetvenes évek elejétől aktív író huszonévesen valóban megjárta Vietnamot: irodalmi pályája eleve egy önéletrajzi ihletésű háborús regénnyel indult (War Year), amit hamarosan a nem kevésbé áthallásos Örök háború követett. Utóbbi azóta a military science fiction (lásd még Heinlein Csillagközi invázióját) egyik legtöbbet hivatkozott alapregényévé vált, amely kőegyszerű metaforikával gyúrja át zsánersztorivá az autentikus élményanyagot. Hőse közlegényként kerül az űrháború húsdarálójába, hogy szubjektív idő szerint évtizedek, de valójában évszázadok múltán sokat látott őrnagyként távozzon onnét. Haldemannál a háború nem csupán más tudatállapot, de más téridő: ami a harctéren néhány év, a Földön néhány évszázad: az Örök háború az ütközetek és a lélekölő üresjáratok mellett felskicceli a hazatérés szinte abszurdig fokozott traumáját is. Jelen kiadás egyaránt tartalmazza a vonatkozó fejezet eredeti és a kiadó nyomására optimistábbra hangolt verzióját, szerencsére a törzsszövegben az előbbit találjuk, mely keserű pesszimizmusa ellenére is jóval kidolgozottabb. A kevés nyelvi cicomával - katonás egyszerűséggel - elmesélt történet fordulatai mára ugyan kevés újdonsággal kecsegtetnek (bár a teljes egészében homoszexuális jövőbeni társadalom víziója ma is provokatív ötlet), és kurta-furcsa lezárása is hagy némi hiányérzetet, de akit érdekel, hogy mutatna a Full Metal Jacket az űrben, annak erősen ajánlott olvasmány.

Fordította Hoppán Eszter, Kolonics Gabriella, Németh Attila. Metropolis Media, 2012, 334 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.