Könyv

Szétszedett világ

Sopotnik Zoltán: Saját perzsa

  • Éles Árpád
  • 2012. szeptember 2.

Könyv

"Kamu az ember" - állítja Sopotnik Zoltán negyedik kötetében. A "kamuság" azonban itt korántsem a szerzőt vagy szövegeit terheli, inkább arról van szó, hogy valami hibádzik: a grammatika, a keretek éppen csak látszólag, a látható világ viszont tényszerűen, felkavaróan esik szét előttünk, hazudja el önmagát.

Versnek, prózának nemigen nevezhetők a kötetben található, hol vékonyan középre rendezett, hol pedig margóig szedett szövegek. Itt-ott feltűnik egy rím, a Lassú társas című rész darabjai pedig kacérkodnak a régi anekdotizmussal, de mire műfajilag egyiket-másikat jólfésültnek, ismerősnek látnánk, ismét szétgurulnak a motívumok a négy égtáj felé. Hiszen a valóság - sugallja a könyv - kritikán aluli, rendezhetetlen, éppen ezért csak ábrázolni lehet. "Mondatok forognak bennem, melyekkel kíméletlen időszakokat szoktam eltolni magamtól" - vélekedik a nyelvről A metafora széle című szöveg. A szerzőnek nem kenyere a formai erőszak, ha egy kép élménye véget ér, a mondatot is hagyja nagyvonalúan elsorvadni. A szabályosság, a műfaji mércék úgy látszik, nem illenek szétszedett világához. Sopotnik sorra veszi a valóság prózai és kísérteties darabjait, hogy felmutassa, napjaink és az elmúlt évtizedek hogyan torkollanak a semmibe, miközben a látványsemmiségét valósággá gyúrja: "Sok jelentése van most a semminek." Amit bemutat: rendszerváltó magyar iparváros, "töpörtyűszagú" Kádár-korszak, üvegfúvó szláv ősök aranykori nyomora, vagy éppen egy udvarló SS-tisztnek baltanyéllel kokit adó nagymama története. De ide illeszthetők a fiatalkori évek, ipari gyakorlatok délutánjai is: "Punks not dead" - szólal meg benne a csendháborító nosztalgia.

Minden életérzést a konkrétumokig soványít valamilyen szövegerő, az irónia pedig már csak egy álombéli boltban kapható, ahol egy rokon, Gizi néni kínálja ötlettelen íróknak. A világban emellett védelemre is szükség van: sokszor felbukkan a könyv képzelt hőse, a perzsa, aki egy űrhajógázolás után kísértetként bolyong ókori sisakjában, jár vissza az elbeszélőhöz gyerekkora óta. A Lassú társasban átlép a falon, és a kezébe nyomja beteg testvérének kórházi jelentését. A Lampionok ma című szövegben pedig csak sisakjait látni, amik a faágakon lógnak. Jelenlétét a gyakori találkozás miatt az elbeszélő olykor már magáról sem tudja lehámozni. "A nevem kísértet. Sopotnik. Tolom, akár a biciklit, (...) amiről minduntalan lejön a lánc."

E költészet ereje valahol ebben a "perzsaság"-ban, a látomások összekapcsolódó mezőjében rejlik. Ez okozza azt a kettősséget, hogy Sopotnik szövegei első olvasatra ugyan a zavaró szétesés hatását keltik, de a kötet egésze a refrénekben fészkelő démonokkal mégis összefüggő élményt biztosít. A szerző szerint a rendszeres szövegírás jó orvosság migrén ellen.

Libri, 2012, 200 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.