Színház

A túlvarázsolt kastély

Závada Péter: A széplélek

  • Sándor Panka
  • 2021. május 26.

Kritika

Hattyúkirály, Mesekirály, Őrült Lajos: II. Lajos bajor király árulkodó ragadványnevei. A történet az ő életrajzából indul ki. Apjának, II. Miksának határozott pedagógiai elképzelései voltak a királyi sarjak neveltetését illetően, belefért az éheztetés, a hideg vízben fürdetés, a fizikai erőszak.

Nem csoda, hogy Lajosnak már gyermekként is nehezére esett azonosulnia a ráerőszakolt értékekkel, érzékenységét gyengeségnek titulálták, szeretetéhségét nem volt, aki kielégítse. Bár soha nem vágyott a hatalomra, 1864-ben, tizenkilenc évesen mégis megkoronázzák. Trónra kerülése után sem keltette fel érdeklődését különösebben a politika, hisz neki „nincs ideje kormányozni, álmodoznia kell”. A Mesekirály XIV. Lajost tekintette példaképének, ezért ragadt rá a Holdkirály név is: gyakran szűrődött ki a szobájából hangos beszélgetés, amikor egyedül volt, ilyenkor állítása szerint a Napkirállyal társalgott. Erőforrásait gyermekkori álmainak megvalósítására használta fel, így épült fel a Neuschwan­stein, magyarul Újhattyúkő, az a kastély, amelyik ma is Németország egyik leglátogatottabb turistalátványossága. (Walt Disney erről az épületről mintázta az ikonikussá vált Disney kastélyt.) Termeinek dekorációjához II. Lajos Wagner operáiból merített ihletet, a zeneszerzőnek fanatikus rajongója volt, és éveken keresztül finanszírozta megélhetését, vízióinak valóra váltását.

Az előadás során e nagyszabású épületben tartott idegenvezetésen veszünk részt. A Nagypál Gábor játszotta Idegenvezető kalauzol minket a termeken keresztül, miközben megelevenednek előttünk a történelmi alakok.

A grandiózus palota azonban nem a díszlet jóvoltából elevenedik meg előttünk, hanem a leírásoktól hemzsegő szöveg által, így a dráma főszereplőjeként is értelmezhető kastély csupán a lelki szemeink előtt jelenik meg. (Maga a díszlet egy piros szőnyegből és fehér oszlopokból áll, Bobor Ágnes munkája.) Az Idegenvezető nem csak meséli az eseményeket, de időnként a saját történeteit is belefűzi elbeszélésébe, és szemmel láthatóan ő maga is pszichés problémákkal küzd.

 
Nagypál Gábor. Fotó: Vass László Ádám

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.