Színház

A túlvarázsolt kastély

Závada Péter: A széplélek

  • Sándor Panka
  • 2021. május 26.

Kritika

Hattyúkirály, Mesekirály, Őrült Lajos: II. Lajos bajor király árulkodó ragadványnevei. A történet az ő életrajzából indul ki. Apjának, II. Miksának határozott pedagógiai elképzelései voltak a királyi sarjak neveltetését illetően, belefért az éheztetés, a hideg vízben fürdetés, a fizikai erőszak.

Nem csoda, hogy Lajosnak már gyermekként is nehezére esett azonosulnia a ráerőszakolt értékekkel, érzékenységét gyengeségnek titulálták, szeretetéhségét nem volt, aki kielégítse. Bár soha nem vágyott a hatalomra, 1864-ben, tizenkilenc évesen mégis megkoronázzák. Trónra kerülése után sem keltette fel érdeklődését különösebben a politika, hisz neki „nincs ideje kormányozni, álmodoznia kell”. A Mesekirály XIV. Lajost tekintette példaképének, ezért ragadt rá a Holdkirály név is: gyakran szűrődött ki a szobájából hangos beszélgetés, amikor egyedül volt, ilyenkor állítása szerint a Napkirállyal társalgott. Erőforrásait gyermekkori álmainak megvalósítására használta fel, így épült fel a Neuschwan­stein, magyarul Újhattyúkő, az a kastély, amelyik ma is Németország egyik leglátogatottabb turistalátványossága. (Walt Disney erről az épületről mintázta az ikonikussá vált Disney kastélyt.) Termeinek dekorációjához II. Lajos Wagner operáiból merített ihletet, a zeneszerzőnek fanatikus rajongója volt, és éveken keresztül finanszírozta megélhetését, vízióinak valóra váltását.

Az előadás során e nagyszabású épületben tartott idegenvezetésen veszünk részt. A Nagypál Gábor játszotta Idegenvezető kalauzol minket a termeken keresztül, miközben megelevenednek előttünk a történelmi alakok.

A grandiózus palota azonban nem a díszlet jóvoltából elevenedik meg előttünk, hanem a leírásoktól hemzsegő szöveg által, így a dráma főszereplőjeként is értelmezhető kastély csupán a lelki szemeink előtt jelenik meg. (Maga a díszlet egy piros szőnyegből és fehér oszlopokból áll, Bobor Ágnes munkája.) Az Idegenvezető nem csak meséli az eseményeket, de időnként a saját történeteit is belefűzi elbeszélésébe, és szemmel láthatóan ő maga is pszichés problémákkal küzd.

 
Nagypál Gábor. Fotó: Vass László Ádám

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ezeket fogadtuk meg a legtöbben 2023-ra

  • Fizetett tartalom

Az alábbi, 2023-ra vonatkozó best of újévi fogadalmak ugyan kifejezetten egy amerikai felmérés eredményei, de nem meglepő módon könnyen megtalálhatjuk a listában a saját titkos vagy kevésbé titkos vágyainkat is.

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.