Színház

A túlvarázsolt kastély

Závada Péter: A széplélek

  • Sándor Panka
  • 2021. május 26.

Kritika

Hattyúkirály, Mesekirály, Őrült Lajos: II. Lajos bajor király árulkodó ragadványnevei. A történet az ő életrajzából indul ki. Apjának, II. Miksának határozott pedagógiai elképzelései voltak a királyi sarjak neveltetését illetően, belefért az éheztetés, a hideg vízben fürdetés, a fizikai erőszak.

Nem csoda, hogy Lajosnak már gyermekként is nehezére esett azonosulnia a ráerőszakolt értékekkel, érzékenységét gyengeségnek titulálták, szeretetéhségét nem volt, aki kielégítse. Bár soha nem vágyott a hatalomra, 1864-ben, tizenkilenc évesen mégis megkoronázzák. Trónra kerülése után sem keltette fel érdeklődését különösebben a politika, hisz neki „nincs ideje kormányozni, álmodoznia kell”. A Mesekirály XIV. Lajost tekintette példaképének, ezért ragadt rá a Holdkirály név is: gyakran szűrődött ki a szobájából hangos beszélgetés, amikor egyedül volt, ilyenkor állítása szerint a Napkirállyal társalgott. Erőforrásait gyermekkori álmainak megvalósítására használta fel, így épült fel a Neuschwan­stein, magyarul Újhattyúkő, az a kastély, amelyik ma is Németország egyik leglátogatottabb turistalátványossága. (Walt Disney erről az épületről mintázta az ikonikussá vált Disney kastélyt.) Termeinek dekorációjához II. Lajos Wagner operáiból merített ihletet, a zeneszerzőnek fanatikus rajongója volt, és éveken keresztül finanszírozta megélhetését, vízióinak valóra váltását.

Az előadás során e nagyszabású épületben tartott idegenvezetésen veszünk részt. A Nagypál Gábor játszotta Idegenvezető kalauzol minket a termeken keresztül, miközben megelevenednek előttünk a történelmi alakok.

A grandiózus palota azonban nem a díszlet jóvoltából elevenedik meg előttünk, hanem a leírásoktól hemzsegő szöveg által, így a dráma főszereplőjeként is értelmezhető kastély csupán a lelki szemeink előtt jelenik meg. (Maga a díszlet egy piros szőnyegből és fehér oszlopokból áll, Bobor Ágnes munkája.) Az Idegenvezető nem csak meséli az eseményeket, de időnként a saját történeteit is belefűzi elbeszélésébe, és szemmel láthatóan ő maga is pszichés problémákkal küzd.

 
Nagypál Gábor. Fotó: Vass László Ádám

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.