Rádió

Lépés a korral

Friderikusz Podcast

Kritika

„Az utóbbi időben egyre gyakrabban az jutott az eszembe, mi lenne, ha végre azzal foglalkoznék, ami tényleg érdekel” – e felvezetéssel indította útjára április végén a valahai televíziós műsorvezető az online videó-, illetve podcastsorozatát. A cím persze önmagában nem sokat árul el. Friderikusznak az elmúlt harminc évben nagyjából minden műsorát Friderikusznak hívták. Ugyanakkor felmerül, ha „végre” azzal akar foglalkozni, ami tényleg érdekli, akkor eddig vajon mivel foglalkozott?

Ez a felütés annál is inkább csalóka, mert a podcastszéria első, amolyan pilotjellegű epizódjában maga a műsorvezető tesz arra határozott kísérletet, hogy munkássága évtizedekkel korábbi emblematikus pillanatait megidézve kösse össze a régit és az újat, a televíziós showmant és a frissen debütáló online műsorvezetőt, hogy ne mondjuk, influenszert. Ez az első rész emiatt a legkevésbé podcastos, hiszen az archív felvételek elsősorban a vizualitásukkal együtt hatnak, de hát ennyi belefér. Látjuk „Fridit” bogarat enni, Sophia Lorennel csárdásozni, Papp Lacival a bunyóról adomázni. Csupa tévétörténeti pillanat, miközben a mában az idősödő mester egy maga berendezte, kicsit, talán nem is szándékosan retró hangulatú stúdióból osztja meg a kommentárjait.

Az az igazság, hogy mi nem nagyon látjuk a váltást. Friderikusz ugyanazt csinálja tovább egy megváltozott mediális közegben, amit mindig is csinált, azaz a maga meglehetősen narcisztikus, de kétségtelenül egyéni stílusában tesz fel úgynevezett érdekes személyiségeknek nem túl bonyolult, de nem is fájdalmasan felszínes kérdéseket. A felvezető adásból kiderül, sokan – volt kollégák, barátok, sőt, a fodrásza is – noszogatták az utóbbi időben a műsorvezetőt, hogy tartson lépést a korral, kezdjen el online műsort készíteni, és ő erre most szánta el magát. Hogy mennyire lesz sikeres a hetente egyelőre egy alkalommal jelentkező produkció, az még nyitott kérdés, de a legnagyobb podcastmegosztón máris az élre tört a Friderikusz, és az, hogy a műsorvezető állítása szerint az elmúlt másfél évben hatszáz lehetséges műsortémát írt fel magának, arra enged következtetni, hogy hosszú távra tervez. Igaz, az internetes közegben épp az efféle tervezhetőség az egyik legkevésbé magától értetődő dolog.

Ugyancsak az első adásban hangzott el, hogy miben más ez a műsor, mint bármi, ami a YouTube-on meg a podcastmegosztókon ma elérhető. A válasz: felkészültség, odafigyelés, választékosság, szókincs, magázódás, a Friderikusz ugyanis „üdítő oázis a tegeződés, az ő-zés és a hebegés-habogás világában”. Hát jó, de ha már itt tartunk: mind az archív bejátszások, mind a friss beszélgetések tele vannak tegeződéssel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?