Könyv

Alvajárók és ágyrajárók

Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867–1918

Kritika

Oh, azok a mi szép, dicsőséges és egyértelmű történelmi bukásaink! Mennyi erőt meríthet belőlük még akár ma is a magyar történeti tudat, no meg kollektív áldozati önképünk! Ezzel szemben mennyire ellentmondásosak és kényelmetlenek a félig-meddig sikeres korszakok.

Szinte csak a baj van velük, olyikat se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk mindmáig. A dua­lizmus fél évszázadát például, amely hozott ugyan prosperitást, polgárosodást és kötelező népoktatást, s mellesleg felépítette a nemzet reprezentatív épületeit és köztereit (a Parlamenttől az Operaházon át a Hősök teréig), de mégiscsak kényszeredett alkun és őszintétlen frázisokon meg elhallgatásokon alapult. Amikor volt parlamentarizmus, s a képviselőházban beszélni százféleképpen lehetett, de kormányozni azt csakis egyféleképpen (Her­czeg Ferenc). S ami talán még a korszakot lezáró világháborús vereség és széthullás tényénél is feszélyezőbb mozzanat: a magyar, az örök sanyargatott mint más nemzetiségek elnyomója? Ugyan kérem!

Innen nézve valósággal közhasznú vállalkozás a remek Kérdések és válaszok sorozat dualizmus kori kötete, amelyben Cieger András, Egry Gábor és Klement Judit írásai izgalmas témák hosszú sorát kínálják elénk: az ágyrajárástól az érettségin át a liptói túróig. S természetesen éppígy a közös ügyek témáját, a Kasszandra-levelet meg Ferenc József helyét és szerepét, elvégre a kiegyezést követő korszak alapvető közjogi tematikája nyilvánvalóan megkerülhetetlen. Ám a tudós szerzők mindemellett olyan életbe vágó történelmi kérdésekre is kerestek válaszokat, amelyekre az összességében pozitív értékelésű dualizmus elit­jei csak elvétve. Így tehát találunk a kötet lapjain a kivándorlásnak és a parasztságnak szentelt kisfejezetet csakúgy, mint ahogy árnyalt megfogalmazásokra lelhetünk a korszak nemzetiségi politikájáról, az innen-onnani kölcsönös sérelmekről és nem utolsósorban arról, hogy az akkor közkeletű rém- és vágyképek közül (a román bankok fölvásárolta Erdély popáncától a 30 milliós Magyarország álmáig) minek volt realitása és minek nem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.