Könyv

Alvajárók és ágyrajárók

Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867–1918

Kritika

Oh, azok a mi szép, dicsőséges és egyértelmű történelmi bukásaink! Mennyi erőt meríthet belőlük még akár ma is a magyar történeti tudat, no meg kollektív áldozati önképünk! Ezzel szemben mennyire ellentmondásosak és kényelmetlenek a félig-meddig sikeres korszakok.

Szinte csak a baj van velük, olyikat se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk mindmáig. A dua­lizmus fél évszázadát például, amely hozott ugyan prosperitást, polgárosodást és kötelező népoktatást, s mellesleg felépítette a nemzet reprezentatív épületeit és köztereit (a Parlamenttől az Operaházon át a Hősök teréig), de mégiscsak kényszeredett alkun és őszintétlen frázisokon meg elhallgatásokon alapult. Amikor volt parlamentarizmus, s a képviselőházban beszélni százféleképpen lehetett, de kormányozni azt csakis egyféleképpen (Her­czeg Ferenc). S ami talán még a korszakot lezáró világháborús vereség és széthullás tényénél is feszélyezőbb mozzanat: a magyar, az örök sanyargatott mint más nemzetiségek elnyomója? Ugyan kérem!

Innen nézve valósággal közhasznú vállalkozás a remek Kérdések és válaszok sorozat dualizmus kori kötete, amelyben Cieger András, Egry Gábor és Klement Judit írásai izgalmas témák hosszú sorát kínálják elénk: az ágyrajárástól az érettségin át a liptói túróig. S természetesen éppígy a közös ügyek témáját, a Kasszandra-levelet meg Ferenc József helyét és szerepét, elvégre a kiegyezést követő korszak alapvető közjogi tematikája nyilvánvalóan megkerülhetetlen. Ám a tudós szerzők mindemellett olyan életbe vágó történelmi kérdésekre is kerestek válaszokat, amelyekre az összességében pozitív értékelésű dualizmus elit­jei csak elvétve. Így tehát találunk a kötet lapjain a kivándorlásnak és a parasztságnak szentelt kisfejezetet csakúgy, mint ahogy árnyalt megfogalmazásokra lelhetünk a korszak nemzetiségi politikájáról, az innen-onnani kölcsönös sérelmekről és nem utolsósorban arról, hogy az akkor közkeletű rém- és vágyképek közül (a román bankok fölvásárolta Erdély popáncától a 30 milliós Magyarország álmáig) minek volt realitása és minek nem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.