Színház

Rabtánc a lábon

Láthatáron Csoport: Mit ér, ha?

  • Sándor Panka
  • 2021. november 10.

Kritika

A nézőtérrel szemben vörös bársonyfüggöny, a padlón rózsaszín szőnyeg (látvány: Horváth Jenny és Komesz Borbála). Az első jelenetben az ezüst különböző árnyalataiban járják táncukat a szereplők, ruhájukon a születési dátumukat közlő rajtszámok. A fokozatosan kudarcba fulladó, készakarva nevetséges koreográfia tökéletesen megalapozza az egész előadás hangulatát.

Mit ér a nő, ha már elmúlt negyven? Mit kezd testének változásával, fiatalságának elvesztésével? A női midlife crisis témáját feldolgozó darabot a színészek improvizációi alapján Romankovics Edit és Zsigó Anna írta.

Öt nő életébe nyerhetünk betekintést: Judit (Feuer Yvette), Csilla (Szalontay Tünde), Szilvia (Álmosd Phaedra), Éva (Romankovics Edit) és Anett (Manyasz Erika) figurája más és más oldalát mutatja meg az öregedéssel járó problémáknak.

A pszichológusból íróvá lett Judit megpróbál segíteni a pácienseinek, miközben ő maga is súlyos önértékelési gondokkal küzd. Csilla, a hervadó, de még mindig szépséges sztárszínésznő már csak anyakirálynőt és házmesternét játszhat. Szilvia Tinnyére akar költözni a családja elől, amiről pont az a barátnője (Éva) próbálja lebeszélni, aki titkon szerelmes a férjébe. És itt van még a szociális munkásként dolgozó Anett, akinek a munkahelyén ugyan nincsenek problémái, csak éppen a magánélete nehéz: nem tud szabadulni anyja fojtogató jelenlététől.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.