Könyv

Vérfürdőváros

Ungváry Krisztián: Budapest ostroma

Kritika

Új fejezetekkel kibővülve, új források alapján átdolgozva jelent meg az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb és legnépszerűbb történeti munkája.

Huszonhárom évvel az első kiadás megjelenése után immár a 8. kiadásánál tart ez a lebilincselően izgalmas, olvasmányos, ugyanakkor végtelenül szomorú könyv, amely tán először tudatosította a magyar olvasóban, hogy Budapesten zajlott le a 2. világháború egyik legvéresebb és leghosszabb (legalább 102 napig tartó) ostroma. A Magyarország területén folytatott hadműveletek szovjet veszteségeinek majdnem pontosan felét Budapest ostroma során szenvedte el a Vörös Hadsereg. Ungváry is utal rá, hogy a téma feldolgozásának legnagyobb nehézségét sokáig az adta, hogy a források egy jelentős része nehezen hozzáférhető volt a kutatók számára. A legújabb kiadást így leginkább az indokolta, hogy a vonatkozó szovjet hadműveleti iratok (és a háborúban zsákmányolt, korábban szintén szigorúan őrzött német dokumentumok) túlnyomó része immár az internetről is letölthető.

Az ostrom számos vonatkozásáról ugyanakkor Ungváry is publikált az utóbbi években. Már megjelent az ostromgyűrűbe zárt német katonai elit sorsáról szóló könyve, s külön kötetben kíván foglalkozni a kitörés tragikus történetével is, de ezzel együtt az ostromkönyv ezzel foglalkozó fejezetét is több helyen kiegészítette. Többet tudunk meg azok sorsáról, akik ritka kivételként, sikeresen kijutottak a sok­ezernyi halálos áldozatot követelő, értelmetlen kitörési kísérlet nyomán, s egy interjúszövegnek köszönhetően feltárul egy olyan német katona (Ernst Keller) története is, aki, miután civil ruhában fogták el a szovjetek, kalandos körülmények között úszta meg a kivégzést. Szintén a könyv első kiadásait követően vált nyilvánvalóvá, hogy például az 1944 őszén különítményt szervező Prónay Pál nem is a kitörés során halt meg, hiszen a szovjetek nem csupán elfogták, de 1946-ban egy koncepciós perben 20 évre el is ítélték, hogy azután 2001-ben rehabilitálják ezen vádak alól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.