Könyv

Vérfürdőváros

Ungváry Krisztián: Budapest ostroma

Kritika

Új fejezetekkel kibővülve, új források alapján átdolgozva jelent meg az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb és legnépszerűbb történeti munkája.

Huszonhárom évvel az első kiadás megjelenése után immár a 8. kiadásánál tart ez a lebilincselően izgalmas, olvasmányos, ugyanakkor végtelenül szomorú könyv, amely tán először tudatosította a magyar olvasóban, hogy Budapesten zajlott le a 2. világháború egyik legvéresebb és leghosszabb (legalább 102 napig tartó) ostroma. A Magyarország területén folytatott hadműveletek szovjet veszteségeinek majdnem pontosan felét Budapest ostroma során szenvedte el a Vörös Hadsereg. Ungváry is utal rá, hogy a téma feldolgozásának legnagyobb nehézségét sokáig az adta, hogy a források egy jelentős része nehezen hozzáférhető volt a kutatók számára. A legújabb kiadást így leginkább az indokolta, hogy a vonatkozó szovjet hadműveleti iratok (és a háborúban zsákmányolt, korábban szintén szigorúan őrzött német dokumentumok) túlnyomó része immár az internetről is letölthető.

Az ostrom számos vonatkozásáról ugyanakkor Ungváry is publikált az utóbbi években. Már megjelent az ostromgyűrűbe zárt német katonai elit sorsáról szóló könyve, s külön kötetben kíván foglalkozni a kitörés tragikus történetével is, de ezzel együtt az ostromkönyv ezzel foglalkozó fejezetét is több helyen kiegészítette. Többet tudunk meg azok sorsáról, akik ritka kivételként, sikeresen kijutottak a sok­ezernyi halálos áldozatot követelő, értelmetlen kitörési kísérlet nyomán, s egy interjúszövegnek köszönhetően feltárul egy olyan német katona (Ernst Keller) története is, aki, miután civil ruhában fogták el a szovjetek, kalandos körülmények között úszta meg a kivégzést. Szintén a könyv első kiadásait követően vált nyilvánvalóvá, hogy például az 1944 őszén különítményt szervező Prónay Pál nem is a kitörés során halt meg, hiszen a szovjetek nem csupán elfogták, de 1946-ban egy koncepciós perben 20 évre el is ítélték, hogy azután 2001-ben rehabilitálják ezen vádak alól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.