Kiállítás

Bálványok és árnyékok

El Kazovszkij: Bálványállítás

Kritika

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

A Magyar Nemzeti Galériában éppen tíz éve megrendezett posztumusz tárlata, A túlélő árnyéka a maga harmincezres látogatószámával az intézmény történetének egyik legnépszerűbb egyéni kiállítása volt. Sajnos jelenleg az életművét gondozó alapítvány nem igazán aktív, a Várfok Galériában hét éve volt utoljára kiállítása, úgyhogy a Godot jókor lépett, amit a fokozott érdeklődés vissza is igazol.

A művészet El Kazovszkij számára széles alkotóterep volt, és a festészet után az irodalom állt hozzá a legközelebb. Noha Leningrádban született, művészettörténész anya és fizikus apa házasságából, és csak 15 évesen, 1965-ben költözött Budapestre, verbálisan nagyon pontos és erős volt. Saját szavaival élve „az ereiben is nyelv folyt”. Hagyatéka egy megkerülhetetlen interdiszciplináris művészt, intenzív és szélesen látó alkotót mutat, aki minden elismerést megkapott, kortársai részéről is egyöntetű elismerés és konszenzus övezte tevékenységét, és aki mindig felvállalta fájdalmait, a sebezhetőségét is.

A Godot Galéria tetőtéri tere nem a legalkalmasabb méretű és elrendezésű tér El Kazovszkij nagy levegőt, széles falfelületeket igénylő munkái számára, arra viszont meglepően alkalmas, hogy olyan légkört teremtsen, amelybe belépve mintha egy saját mitológia belső szentélyébe érkeznénk. A címválasztás elsőre játékosnak tűnhet, ám gyorsan világossá válik, hogy El Kazovszkij művészete valóban bál­vány­állítás volt: újra és újra felépített, összetett világképek teremtése, ahol a képek, figurák és szimbólumok mind-mind a saját univerzumuk törvényei szerint léteznek.

A tárlat egyik erőssége, hogy nem kronológiai rendben vezet végig az életművön, hanem motívumokat, érzéseket, gondolatokat helyez egymás mellé. A korai grafikák lírai törékenysége mellett ott vannak a monumentális festmények harsány színei, a mitikus kutyák és balerinafigurák, amelyek egyszerre groteszkek és felemelők. Ezekben a visszatérő alakokban ott rejlik a művész személyes vallomása az identitásról, a vágyról, az emberi létezés magányáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.