Kiállítás

Bálványok és árnyékok

El Kazovszkij: Bálványállítás

Kritika

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

A Magyar Nemzeti Galériában éppen tíz éve megrendezett posztumusz tárlata, A túlélő árnyéka a maga harmincezres látogatószámával az intézmény történetének egyik legnépszerűbb egyéni kiállítása volt. Sajnos jelenleg az életművét gondozó alapítvány nem igazán aktív, a Várfok Galériában hét éve volt utoljára kiállítása, úgyhogy a Godot jókor lépett, amit a fokozott érdeklődés vissza is igazol.

A művészet El Kazovszkij számára széles alkotóterep volt, és a festészet után az irodalom állt hozzá a legközelebb. Noha Leningrádban született, művészettörténész anya és fizikus apa házasságából, és csak 15 évesen, 1965-ben költözött Budapestre, verbálisan nagyon pontos és erős volt. Saját szavaival élve „az ereiben is nyelv folyt”. Hagyatéka egy megkerülhetetlen interdiszciplináris művészt, intenzív és szélesen látó alkotót mutat, aki minden elismerést megkapott, kortársai részéről is egyöntetű elismerés és konszenzus övezte tevékenységét, és aki mindig felvállalta fájdalmait, a sebezhetőségét is.

A Godot Galéria tetőtéri tere nem a legalkalmasabb méretű és elrendezésű tér El Kazovszkij nagy levegőt, széles falfelületeket igénylő munkái számára, arra viszont meglepően alkalmas, hogy olyan légkört teremtsen, amelybe belépve mintha egy saját mitológia belső szentélyébe érkeznénk. A címválasztás elsőre játékosnak tűnhet, ám gyorsan világossá válik, hogy El Kazovszkij művészete valóban bál­vány­állítás volt: újra és újra felépített, összetett világképek teremtése, ahol a képek, figurák és szimbólumok mind-mind a saját univerzumuk törvényei szerint léteznek.

A tárlat egyik erőssége, hogy nem kronológiai rendben vezet végig az életművön, hanem motívumokat, érzéseket, gondolatokat helyez egymás mellé. A korai grafikák lírai törékenysége mellett ott vannak a monumentális festmények harsány színei, a mitikus kutyák és balerinafigurák, amelyek egyszerre groteszkek és felemelők. Ezekben a visszatérő alakokban ott rejlik a művész személyes vallomása az identitásról, a vágyról, az emberi létezés magányáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.