Kiállítás

Bálványok és árnyékok

El Kazovszkij: Bálványállítás

Kritika

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

A Magyar Nemzeti Galériában éppen tíz éve megrendezett posztumusz tárlata, A túlélő árnyéka a maga harmincezres látogatószámával az intézmény történetének egyik legnépszerűbb egyéni kiállítása volt. Sajnos jelenleg az életművét gondozó alapítvány nem igazán aktív, a Várfok Galériában hét éve volt utoljára kiállítása, úgyhogy a Godot jókor lépett, amit a fokozott érdeklődés vissza is igazol.

A művészet El Kazovszkij számára széles alkotóterep volt, és a festészet után az irodalom állt hozzá a legközelebb. Noha Leningrádban született, művészettörténész anya és fizikus apa házasságából, és csak 15 évesen, 1965-ben költözött Budapestre, verbálisan nagyon pontos és erős volt. Saját szavaival élve „az ereiben is nyelv folyt”. Hagyatéka egy megkerülhetetlen interdiszciplináris művészt, intenzív és szélesen látó alkotót mutat, aki minden elismerést megkapott, kortársai részéről is egyöntetű elismerés és konszenzus övezte tevékenységét, és aki mindig felvállalta fájdalmait, a sebezhetőségét is.

A Godot Galéria tetőtéri tere nem a legalkalmasabb méretű és elrendezésű tér El Kazovszkij nagy levegőt, széles falfelületeket igénylő munkái számára, arra viszont meglepően alkalmas, hogy olyan légkört teremtsen, amelybe belépve mintha egy saját mitológia belső szentélyébe érkeznénk. A címválasztás elsőre játékosnak tűnhet, ám gyorsan világossá válik, hogy El Kazovszkij művészete valóban bál­vány­állítás volt: újra és újra felépített, összetett világképek teremtése, ahol a képek, figurák és szimbólumok mind-mind a saját univerzumuk törvényei szerint léteznek.

A tárlat egyik erőssége, hogy nem kronológiai rendben vezet végig az életművön, hanem motívumokat, érzéseket, gondolatokat helyez egymás mellé. A korai grafikák lírai törékenysége mellett ott vannak a monumentális festmények harsány színei, a mitikus kutyák és balerinafigurák, amelyek egyszerre groteszkek és felemelők. Ezekben a visszatérő alakokban ott rejlik a művész személyes vallomása az identitásról, a vágyról, az emberi létezés magányáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.

Örökzöld

  • Upor László

Két évtizede a szerb országos színházi találkozó, az újvidéki Sterijino Pozorje konferenciáján adtam elő, a nemzeti színház eszménye és a gyakorlata témakörében. A meghívók feltételezték, hogy a soroksári úti cifra palota (alias: Nemzeti) okozta sokkból még fel sem ocsúdott budapesti szakértőként érdekes szempontokkal szolgálhatok. Nem tévedtek.