Színház

Felénk fordulva

PanoDráma: Kár, hogy rák

Kritika

Lengyel Anna meghalt, mire sikerült tető alá hozni az előadást, a Covid miatt kétszer maradt el a premier. A cím ugyanaz maradt, de amit végül a Trafó színpadán láttunk, teljesen más, mint amire a társulat eredetileg készült.

Lengyel Anna, a Pano­Dráma alapító tagja honosította meg Magyarországon a dokumentumszínház műfaját, azon belül is a verbatim módszert, amelynek lényege, hogy a darab egy adott témáról készült interjúk szó szerint átvett szövegrészleteiből épül fel. A legelső ilyen előadás, a Szóról szóra, a 2008–2009-es romák elleni támadássorozatról szólt, és jelentős fordulópontnak tekinthetjük a magyar színháztörténetben. A társulat a továbbiakban is társadalmi problémákat járt körül, például az oktatás helyzetét (Tanulni, tanulni, tanulni) vagy a 2009-es sajóbábonyi össze­csa­pást a romák és a gárdisták között (174/B – Az igazság szolgái).

Amikor Lengyel Annánál pár éve lágyrész-szarkómát diagnosztizáltak, a saját betegségét is ilyen körüljárandó, kibeszélendő témának tekintette, ami azért sem volt annyira meglepő, mert a társulat már előtte is foglalkozott a rákkal kapcsolatos problémákkal a Nincs sírás, nincs semmi című előadásában. Gyűlölte az őszinte kommunikációt ellehetetlenítő, a páciensek cselekvőképességét megbénító, a betegséggel kapcsolatos tabukat, stigmákat és előítéleteket, és teljesen nyíltan, szarkasztikus és szellemes Facebook-bejegyzésekben folyamatosan kommunikált az állapotáról. Sőt szinte kivirágzott: új céljai lettek, új barátságokat kötött. Erről az időszakról szeretett volna előadást készíteni, a PanoDrámától szokatlan módszerekkel: fiktív szálakkal átszőtt zenés-táncos revüvel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.