Lemez

Feltámadás csúcsformában

Grand Mexican Warlock: Eulogy

  • Harci Andor
  • 2023. november 8.

Kritika

Idén májusban, életének nyolcvannegyedik évében, ágyban, párnák közt hunyt el Antonio Vázquez Alba asztrológus és jós, Mexikó első számú, önjelölt boszorkánymestere.

Alba hosszú élete során azzal szerzett magának kétes értékű hírnevet, hogy rendre megjövendölte, hogy milyen jelentős események várhatók a következő évben. Ahogy az lenni szokott, e jövendölések elég ködösek voltak ahhoz, hogy utólag azt lehessen mondani, bejöttek, és közben mindenki nagyvonalúan átsiklott felette, ha a mester tévedett. (Persze a halálhírével foglalkozó cikkekben rendre előkerült a „saját halálát nem sikerült előre látnia” fordulat.)

Valójában csak azért idéztük fel Alba alakját, mert tizennégy évvel ezelőtt egy hazai együttesnek annyira megtetszett a mexikói boszorkánymesteri cím angol megjelölése, a Grand Mexican Warlock, hogy ezt a nevet választották maguknak. A hatfős zenekart az indulás évében, 2009-ben, illetve az egy évvel később megjelenő első albumuk, az Aeons kapcsán a sajtó gyakran, már-már túlságosan is gyakran nevezte supergroupnak, hiszen más zenekarokból jól ismert zenészek alkották: Szabó László a Blind My­selfben és az Idoruban dobolt, Mohácsi Mátyás basszusgitáros ugyancsak az Idorut, illetve a Shell Beach zenekart erősítette, Reich Tamás a Subscribe gitárosa, Hegyi Áron a Jazzékiel billentyűse volt, Somló Dániel pedig az Esclin Syndo mellett édesapja, Somló Tamás lemezein és zenekarában is közreműködött dobosként. Egyedül az énekes, Bodóczy Zoltán Undos volt az, aki nem országos hírű zenekarból érkezett, a GMW előtt a My Small Community tagja volt. Persze elég átfutni egy-egy tetszőleges együttes tagjainak névsorát, hogy lássuk, az ilyesmi egyáltalán nem rendhagyó jelenség. Ahogy az ország, úgy a könnyűzenei színtér is zsebkendőnyi, így aki zenélésből akar megélni, már csak anyagi okokból sem érheti be azzal, ha egyetlen zenekarban várja az áttörést, a nagyszínpados meghívásokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.