KÖNYVMELLÉKLET

Itt mindenki figyel

Dezső András: Fedősztori. Kémek és titkos játszmák Magyarországon

Kritika

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Dezső most a magyar hírszerzők, kémek és titkosszolgák világát tárja fel az 1970-es évektől egészen a nemrég kirobbant Pegasus-botrányig. Bár nem az volt a célja, hogy megírja a magyar titkosszolgálatok történetét, szükségszerűen a történeti áttekintés is helyet kap a könyvben. Megtudjuk például, hogy hány titkos­szolgálati munkát végző intézmény van Magyarországon, vagy épp azt, hogy minek köszönheti létrejöttét a Terrorelhárítási Központ (TEK), s milyen változásokat hozott az ügynökök életébe a rendszerváltás.

Nincs könnyű dolga annak, aki át akarja rágni magát az intézményi háttér működésén vagy a főosztályok átcsoportosításán. De ezeknél a szárazabb, tankönyvbe illő részeknél hangsúlyosabbak a szövevényes és zaftos sztorik. Például a Kolumbiában (Bogotában) nagylábon élő Halmi Zoltánról, aki az 1970-es években hivatalosan kereskedelmi diplomataként, kevésbé hivatalosan pedig ügy­nökként működött, majd egy idő után kettős ügynökként kezdett veszélyes játszmába; arról, hogyan figyelték meg a magyar titkosszolgálatok a 80-as években néhány évig Budapesten tartózkodó, számos nyugat-európai merényletért felelős Carlost, a Sakált. De izgalmas történeteket olvashatunk Medgyessy Péter ügynökmúltjáról és Kovács „KGBéla” életéről is, vagy arról, hogy kik és miért gyűjthettek információkat Orbán Viktorról a 2000-es évek elején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.