Film

Poszátaének

Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek

  • SzSz
  • 2022. augusztus 24.

Kritika

Vannak könyvek, amelyek adaptációjával Hollywood hosszú-hosszú ideig birkózik, és vannak az Ahol a folyami rákok énekelnek típusú bestsellerek, amelyeknek aláírt filmjogain hamarabb szárad meg a tinta, mint ahogy az első kiadás kikerül a boltok kirakatába. 

Szerzője, Delia Owens már azelőtt is meglehetősen izgalmas életet élt, hogy világirodalmi szenzáció vált belőle: zoológus diplomájával és a férjével Afrikába költözött, ahol állatvédelemmel foglalkozott – sikerüket az is mutatja, hogy a botswanai kormány kiutasította őket az országból. Áttették székhelyüket Zambiába, de ottani ténykedésük sem járt botrányok nélkül: az ABC News még riportfilmet is forgatott róluk, ahogy hajtóvadászatot folytatnak az orvvadászok ellen. Delia természettudományos cikkei a világ legismertebb szaklapjaiban jelentek meg, afrikai éveiről pedig három memoárt is írt – ezután jött elő első regényével. A mű gyakorlatilag a megjelenése pillanatában bestseller lett, majd négy év alatt 15 millió példányt adtak el belőle, amivel egy ligába került A szürke ötven árnyalatával, na meg az Érik a gyümölccsel. Reese Witherspoon szinte azonnal beválogatta olvasóklubja olvasmányai közé, majd az ő produkciós cége vitte filmre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.