Kiállítás

Ragassza fel!

Henri Matisse – A gondolatok színe. Remekművek a párizsi Centre Pompidouból

Kritika

Minden művészettörténésszel megeshet, hogy vizsgálandó tárgya, pontosabban egy művész életműve, s annak megértése/értékelése kicsúszik a keze közül, nehezen talál fogást rajta. Picasso pandanja, riválisa és barátja, a modern művészet kiemelkedő alakja, Henri Matisse (1869–1954) nekem pont ilyen; de csak a Szépművészeti Múzeumban látható, közel száz művet bemutató kiállítás után jöttem rá, hogy miért.

Matisse eredetileg ügyvédnek készült, de 1890-ben, egy súlyos betegség idején a kórházban festeni kezdett. Hat évvel az első próbálkozások (másolatok, festőkurzusok) után már meg is nyílt az első kiállítása. A Szépművészeti Múzeumban látható anyag legkorábbi darabja 1894-ben készült. Már az Olvasó nő című képen is felismerhető a művész egyedisége: a nő, akkori felesége háttal ül a nézőnek. Miután végigzongorázta a „kötelező” stílusokat (plein air, pointillizmus) 1905-ben jött el a döntő fordulat: a párizsi őszi szalon VII. termében, a „vadak ketrecében” bemutatkozó csoport színes művei hatalmas vihart kavartak. Színre léptek a Vadak (Les Fauves), vezetőjük pedig egy­értelműen az echte intellektuel, a „szemüveges professzor-forradalmár” Matisse volt. Ettől kezdve egészen haláláig meg tudott élni a művészetéből, sőt, megrendelésekre is dolgozott (az Ermitázs hatalmas Matisse-anyaga éppen az orosz gyűjtőktől elkobzott művein alapul).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.