400 ezer dollárba kerül Donald Trumpnak egy bukott pere

  • narancs.hu
  • 2024. január 13.

Külpol

Egy Pulizert is kapott újságcikk miatt perelt sikertelenül a volt elnök.

Több mint 392 ezer dollárnyi perköltséget kell kifizetnie Donald Trump korábbi amerikai elnöknek az elveszített perében eljáró bíró pénteki ítélete szerint – írja a Politico. Trump a New York Timest és három riportert perelte be még 2021-ben, miután egy Pulizer-díjjal is kitüntetett cikkben a Trump család vagyona és adóbevallásai után nyomoztak.

A bíróság már májusban felmentette, de a perköltség csak most derült ki. A bíró szerint az ügy összetettségére való tekintettel ésszerű a közel 400 ezer dolláros összeg, a volt elnök ügyvédje szerint horribilis pénzről van szó. Mindeközben Trump 100 millió dolláros kártérítést követel unokahúgától, akit azzal vádol, szerződést sértett akkor, amikor átadta a médiának az adóügyi nyilvántartásokat.

“Ez az ítélet üzenet mindenkinek, aki az újságírók elhallgattatására akarják felhasználni az igazságszolgáltatást” – kommentálta az esetet a New York Times szóvivője.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.