Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.
Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.
Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.
Nem várt fordulat a vámháborúban – és úgy tűnik, egyedül Kínával szemben könyörtelen az elnök.
Az Európai Unió 1 milliárd eurós hitelrészletet utalt át Ukrajnának az ERA-kezdeményezés keretében, amelyet befagyasztott orosz vagyonokból származó bevételekből finanszíroznak.
Magyarország megint különutas volt, 26 tagállam viszont megszavazta a vámokat az Egyesült Államokkal szemben.
Szijjártó Péter azt mondta, inkább tárgyalni kell az amerikaiakkal, és „stratégiai nyugalomra” van szükség.
Szijjártó ezt állította, ám a Fehér Ház a Telex kérdésére azt válaszolta, a legkiválóbb közgazdászok munkája a magyar kormány korrupcióját is említő dokumentum.
Az elnök szerint a háborúnak oda kell visszatérnie, ahonnan jött.
Az amerikai elnök azt akarja emellett, vásároljon az EU 350 milliárd dollárért energiát az Egyesült Államoktól.
A Reuters forrásai szerint Narendra Modi nyitott a javaslatra, a hazai autógyártók viszont ellene lobbiznak.
A Trump által bevezetett "viszontvámok" nyomán világszerte összeomlottak a tőzsdék, és megnőtt egy globális vámháború esélye.
