A grúz kormányfő szerint Fico sorsával fenyegette meg Várhelyi Olivér

  • narancs.hu
  • 2024. május 24.

Külpol

A magyar uniós biztos szerint félremagyarázták a szavait.

A grúz kormányfő, Irakli Kobahidze csütörtökön közleményt adott ki arról, hogy

egy uniós tisztségviselő fenyegetőleg figyelmeztette az orosz mintájú ügynöktörvény elfogadása miatt, és arról beszélt neki, nézze csak meg, mi történt Robert Ficoval.

 

"Még a Nyugat folytatólagos zsarolása közepette is kirívó volt az a fenyegetés" – tette hozzá a grúz vezető a telefonbeszélgetésről beszélve. Elmondása szerint a biztos egy sor intézkedést sorolt fel, amelyeket a nyugati partnerek elfogadhatnak az átláthatósági törvény ellen benyújtott elnöki vétó felülbírálása esetére.

A grúz kormányfő hivatalának sajtószolgálata az uniós biztost nem nevezte meg. Kobahidze viszont arról beszélt, hogy "rendkívül felkavarónak" érezte a Fico ellen május 15-én elkövetett merénylet felemlegetését, és hogy előzetes értesülések szerint a szlovák miniszterelnök elleni merényletkísérletben "a nyomok egy olyan ország titkosszolgálatához vezetnek, amely különösen közel háborúpárti (...) egy rendkívül veszélyes erőről van szó".

Ezt követően

hamar kiderült: az uniós bővítésért felelős magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér volt az, aki Kobahidze szerint megfenyegette őt.

Az értesülését először a Telegraph írta meg, a lapnak Várhelyi is elismerte, hogy róla van szó. "Szeretném kifejezni őszinte sajnálatom, hogy a telefonbeszélgetésem egy bizonyos részét kiragadták a szövegkörnyezetéből" – közölte Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos. Sajnálja, hogy telefonhívása egy részét olyan módon mutatták be a nyilvánosságnak, amely a telefonhívás "eredeti céljának teljes félreértelmezését eredményezheti". 

Várhelyi közleményében azt írta, a grúz társadalom erős EU-párti érzelmeinek ismeretében a telefonbeszélgetés során úgy érezte, fel kell hívnia a miniszterelnök figyelmét annak fontosságára, hogy ne szítsák tovább az amúgy is törékeny helyzetet a törvény elfogadásával, amely további megosztottsághoz és esetlegesen ellenőrizetlen helyzetekhez vezethet Tbiliszi utcáin. 

"Ezzel kapcsolatban a legutóbbi, Szlovákiában történt tragikus esemény példaként és utalásként hangzott el arra vonatkozóan, hogy hová vezethet egy ilyen nagyfokú polarizáció még Európában is" – fogalmazott. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.