A hvg.hu feltárta, hogy mely orosz propagandát terjesztő oldal után nyomoz a kémelhárítás

  • narancs.hu
  • 2024. március 31.

Külpol

A szálak egy Budapestről szerkesztett weboldalhoz és a Mi Hazánkhoz vezetnek. 

Két francia és egy Budapestről szerkesztett weboldal került európai titkosszolgálatok látókörébe. A szálak a Mi Hazánkhoz vezetnek, de a Visegrád Post nevű oldalt üzemeltető cégnek miniszterként Kásler Miklós is juttatott némi pénzt a saját keretéből – írja a hvg.hu

A lap értesülései szerint több kémelhárító szerv, köztük a magyar kémelhírás is összedolgozott a cseh ekhárítással, melynek keretében leleplezték a Csehországban orosz közpénzből orosz propagandát terjesztő Voice of Europe weboldalt. Magyarországon a Visegrád Postot vizsgáltak: az oldal angol, német és francia nyelvű, Almássy FErenc a főszerkesztője. Almássyval lapunk is foglalkozott még 2017-ben: mint írtuk, a főszerkesztő „multinál dolgozott, ám a 2015-ös menekültválság idején rákapott az írásra és egy szponzor segítségével nem sokkal később elindította saját, Visegrád Post nevű, francia és angol nyelven megjelenő honlapját, melynek ő a főszerkesztője és egyetlen főállású szerzője.”

Almássy akkor arról beszélt lapunknak, hogy a külpolitikát tekintve Orbán Viktor, a (régi) Jobbik és Thürmer Gyula állnak hozzá a legközelebb. A Visegrád Postról pedig azt mondta, az „alternatív hírcsatorna azt sugallja a külföldnek, hogy Közép-Európában minden a legjobb irányba halad”. A Visegrád Post elismeri, hogy kapott magyar állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alapítól (NKA), 2019-ben és 2020-ban is négymillió forintot. Az NKA a vizsgált időszakban a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozott. 

A hvg.hu nem kapott arra választ, hogy kapott-e Oroszországból forrásokat, de a lap értesülései szerint az európai titkosszolgálati művelet során kiderült: a Visegrád Post ugyanolyan orosz finanszírozású, mint a Voice of Europe. A lap hozzáteszi, a francia-magyar állampolgárságú Almássyval jó viszonyt ápoló, Budapesten élő újságíró, Nicolas de Lambertiere került az elhárító szervek látókörébe. Lambertiere augusztusban részt vett egy Mi Hazánk által szervezett konferencián, ahol a résztvevők büszkén hirdették, hogy céljuk egy olyan európai politikai szövetség létrehozása, melynek a végén az Európai Parlamentben egy új frakció jöhet létre. 

Ahogyan arról lapunk beszámolt, magyar politikusok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán arról beszélt, a csoport a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett olyan narratívákat, amelyek célja az volt, hogy az Európai Uniót eltántorítsa attól, hogy segítse Ukrajnát az orosz hadsereg elleni harcban. Mint elmondta, a cseh biztonsági információs szolgálat (BIS) megállapította, hogy

az oroszbarát hálózat olyan tevékenységet folytatott, amely „súlyos következményekkel jár Csehország és az EU biztonságára nézve”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.