Az ENSZ főtitkára a II. világháborúval állította párhuzamba a járványt

  • BM
  • 2020. április 1.

Külpol

Az ENSZ jelentése szerint 25 millió munkahely szűnhet meg a járvány miatt.

Olyan mértékű gazdasági visszaeséshez vezethet a vírus, amilyenre a közelmúltban nem volt példa – állítja António Guterres, amiről a BBC számolt be.

Eddig világszerte közel 860 000 ember kapta el a betegséget, és 42 000 veszítették el az életüket. Az Egyesült Államokban 4000 ember halt bele a betegségbe, ami meghaladja a Kínában bejelentett halálesetek számát.

A John Hopkins Egyetem adatai szerint az elmúlt 24 órában 865 ember halt meg az USA-ban, és 189 000 ember fertőződött meg.

Spanyolországban – ami Olaszország után a második leginkább járvány sújtotta európai ország – 24 óra leforgása alatt 849-en hunytak el, ami a legnagyobb mortalitási érték, amit eddig regisztráltak. Az Egyesült Királyságban eddig 1789 ember halt meg, az áldozatok között volt egy 13 éves fiú is.

25 millió munkahely

Az ENSZ friss jelentése szerint a járvány eredményeképpen 25 millió ember veszítheti el a munkahelyét, továbbá 40 százalékos visszaesés várható globális befektetések tekintetében.

„A koronavírus a legnagyobb próbatétel, amivel az ENSZ a megalakulása óta szembesül. Azonnali és koordinált egészségügyi intézkedésekre van szükség a járvány megállítása érdekében” – mondta a főtitkár. (Az ENSZ-t  a második világháború utolsó évében hozták létre azzal a céllal, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására.) Guterres arra kérte a fejlett országokat, segítsenek a fejlődőknek, hogy szembe tudjanak nézni ezzel „a fotótűzként terjedő rémálommal”.

Az ENSZ főtitkára szerint a mostani járvány a legnagyobb kihívás, ami az emberiséget érte a második világháború óta.

(Borítóképünkön: António Guterres ENSZ-főtitkár a Világgazdasági Fórum 50. davosi találkozójának plenáris ülésén 2020. január 23-án, az esemény harmadik napján. Fotó: MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.