A leállított repülőgépekből alakítanának ki intenzív osztályokat a britek

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. április 6.

Külpol

A repülőgépek nemcsak azért alkalmasak az intenzív ellátásra, mert mobilizálhatók és sok van belőlük, hanem azért is, mert levegőjüket szűrik, egyirányú légcsererendszerük a műtőkéhez hasonló.

A leállított repülőgépek intenzív osztályokká alakítását tervezik Nagy-Britanniában, a légitársaságok, a repülőterek és a döntéshozók már támogatásukat adták a tervhez – írja az MTI a kezdeményező Caircraft csoport tájékoztatója nyomán.

A csoport úgy véli, az A380s vagy az A340s és a hasonló nagy repülőgépek, amelyeket az új koronavírus miatti utazási korlátozások a földre kényszerítettek, hét-tíz nap alatt kiüríthetők és felszerelhetők intenzív ápolásra alkalmas ágyakkal és műszerekkel.
Minden repülőgépbe 100-150 ágy férne a légi jármű méretétől függően. A terv most a kormány anyagi támogatására és koordinációjára vár.

Chris Tarry közgazdász, Nick Dyne ületember, Jonathan Sackier, az Oxfordi Egyetem sebészprofesszora és társaik alkotják az ötletet kidolgozó csoportot. A kanadai, a német és a malajziai kormánnyal is tárgyalnak a kezdeményezésről – mondta el a Reutersnak Dyne.
Az Egyesült Királyság széles törzsű – kétfolyosós – gépekkel rendelkező légitársaságai támogatják az elképzelést. A cégeket nem nevezték meg, de úgy tudni, köztük van a British Airways és a Virgin Atlantic, valamint egy sor repülőtér és a CAA brit légiirányító is.

A szigetországban a következő hetekben várják a járvány tetőzését, ezért tábori kórházakat építenek Londonban, Birminghamben, Manchesterben és Cardiffban, hogy az országos egészségügyi szolgálatot (NHS) kisegítsék.

A Caircraft egy hete dolgozik a terveken, amelyek szerint a repülők először oda szállnának, ahol igény lenne rájuk, csak ezután szerelnék fel őket. Ahogy a kezelést megkezdik, már nem szállnának föl.
A repülőgépek nemcsak azért alkalmasak az intenzív ellátásra, mert mobilizálhatók és sok van belőlük, hanem azért is, mert levegőjüket szűrik, egyirányú légcsererendszerük a műtőkéhez hasonló.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.