A leállított repülőgépekből alakítanának ki intenzív osztályokat a britek

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. április 6.

Külpol

A repülőgépek nemcsak azért alkalmasak az intenzív ellátásra, mert mobilizálhatók és sok van belőlük, hanem azért is, mert levegőjüket szűrik, egyirányú légcsererendszerük a műtőkéhez hasonló.

A leállított repülőgépek intenzív osztályokká alakítását tervezik Nagy-Britanniában, a légitársaságok, a repülőterek és a döntéshozók már támogatásukat adták a tervhez – írja az MTI a kezdeményező Caircraft csoport tájékoztatója nyomán.

A csoport úgy véli, az A380s vagy az A340s és a hasonló nagy repülőgépek, amelyeket az új koronavírus miatti utazási korlátozások a földre kényszerítettek, hét-tíz nap alatt kiüríthetők és felszerelhetők intenzív ápolásra alkalmas ágyakkal és műszerekkel.
Minden repülőgépbe 100-150 ágy férne a légi jármű méretétől függően. A terv most a kormány anyagi támogatására és koordinációjára vár.

Chris Tarry közgazdász, Nick Dyne ületember, Jonathan Sackier, az Oxfordi Egyetem sebészprofesszora és társaik alkotják az ötletet kidolgozó csoportot. A kanadai, a német és a malajziai kormánnyal is tárgyalnak a kezdeményezésről – mondta el a Reutersnak Dyne.
Az Egyesült Királyság széles törzsű – kétfolyosós – gépekkel rendelkező légitársaságai támogatják az elképzelést. A cégeket nem nevezték meg, de úgy tudni, köztük van a British Airways és a Virgin Atlantic, valamint egy sor repülőtér és a CAA brit légiirányító is.

A szigetországban a következő hetekben várják a járvány tetőzését, ezért tábori kórházakat építenek Londonban, Birminghamben, Manchesterben és Cardiffban, hogy az országos egészségügyi szolgálatot (NHS) kisegítsék.

A Caircraft egy hete dolgozik a terveken, amelyek szerint a repülők először oda szállnának, ahol igény lenne rájuk, csak ezután szerelnék fel őket. Ahogy a kezelést megkezdik, már nem szállnának föl.
A repülőgépek nemcsak azért alkalmasak az intenzív ellátásra, mert mobilizálhatók és sok van belőlük, hanem azért is, mert levegőjüket szűrik, egyirányú légcsererendszerük a műtőkéhez hasonló.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.