Eutanáziának minősülne megvalósulása esetén az az államfői javaslat, mely szerint megengednék a terhességmegszakítást azoknak a magzatoknak az esetében, akik az élettel összeférhetetlen károsodással születnének meg – jelentette ki Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke egy szerdán megjelent interjúban.
A főpásztor arra reagált a lengyel katolikus hírügynökségnek adott, a Rzeczpospolita napilapban megjelent interjúban, hogy Andrzej Duda múlt héten beterjesztett a parlamentben egy törvénymódosító tervezetet, mely a jelenleg érvényes szabályozástól eltérően tiltaná a feltehetőleg Down-szindrómával születendő magzatok művi vetélését, megengedné viszont az abortuszt az úgynevezett letális (az élettel összeférhetetlen) károsodások esetében.
Gadecki érsek hangsúlyozta, az egyháznak nem szabad szövetségre lépnie semmilyen politikai irányzattal, mivel saját, a megváltásra összpontosító küldetése van. Hozzátette, az életszentség kérdéseiben az egyház semmilyen kompromisszumot nem köthet.
Szerinte a katolikus hívek nem támogathatják Duda tervezetét, mert ez "új formája lenne az eutanáziának, mely a túlélési esélyek tekintetében tesz különbséget az emberek között". A törvény továbbra is megengedné az eugenikus (a biológiailag gyengébb lényeket kiküszöbölő) okokból történő abortuszt, "valószínűleg a Down-szindrómás gyermekek kivételével", és a helyzet így valójában változatlan maradna – fejtette ki az érsek.
A főpásztornak a "változatlan helyzetről" szóló szavai arra az előírásra vonatkoztak, amely jelenleg lehetővé teszi az abortuszt, ha az orvosok nagy valószínűséggel megállapítják, hogy a gyermek súlyos fogyatékossággal fog megszületni.
Az előírás az 1993 óta Lengyelországban érvényes abortusztilalom alóli egyik kivételt képezi, és továbbra is hatályos, bár október 22-én a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.
Az alkotmánybírósági döntést ugyanis még nem tették közzé a jogi közlönyben, bár ezt elvileg hétfőig meg kellett volna tenni. A halasztást kedden Jadwiga Emilewicz volt kormányfőhelyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság képviselője azzal magyarázta, hogy a jogi hézag keletkezését elkerülendő, az alkotmánybírósági döntésnek nem kellene hatályba lépnie, amíg a szejm nem fogadja el az új szabályozást az államfői tervezet alapján. A szejm várhatóan a november 18-án kezdődő ülésén tűzi napirendre a javaslatot.
A fő ellenzéki párt, a liberális Polgári Platform, valamint a szintén ellenzéki, de hangsúlyosan a keresztény értékekre hivatkozó Lengyel Parasztpárt vezetői többségükben az abortuszkompromisszumnak nevezett 1993-as törvény jelenlegi formájának megőrzése mellett érveltek. Egy kedden közzétett felmérés szerint ezen az állásponton van a lengyel társadalom többsége is.
Az ellenzéki Baloldal parlamenti frakció, valamint a múlt heti, az alkotmánybírósági döntés ellen tiltakozó tüntetések szervezői az abortuszszabályozás liberalizálását követelik.
Mint ismert, a lengyel jog szerint az abortusz még akkor lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forog, illetve ha az élet bűncselekmény – nemi erőszak vagy vérfertőzés –következtében fogant.
