A szejm után a a felsőház is megszavazta a két bírósági törvény módosítását.
Az egyik törvény értelmében a 25 tagú KRS 15 bíró tagját az alsóház választaná meg egy olyan lista alapján, amit a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állít össze, és amelyen minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel. A KRS bíró tagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választják meg.
A másik, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása alapján 70-ről 65 évre csökkentenék a bírák nyugdíj-korhatárát, szolgálati idejük meghosszabbításáról pedig – kérésükre – az államfő döntene. Míg a törvény olyan hatáskörrel is megbízná a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is dönthetnének. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének, amely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozik majd.
Ezután már csak az hiányzik, hogy Andrzej Duda államfő aláírja a jogszabályt.
Az államfői hivatal képviselői kilátásba helyezték a jóváhagyást, mivel szerintük a parlamenti vita során végzett módosítások alapvetően nem térnek el Andrzej Duda eredeti elgondolásaitól. Andrzej Duda és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint a törvények jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék szerint viszont alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságügy függetlenségét.
Az új lengyel miniszterelnök szerint jövő szerdán élesítik ellenük az EU „atomfegyverét"
Ilyen még tényleg nem volt. Jövő héten megindíthatja az Európai Bizottság az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban.
Pénteken Brüsszelben ismét szó volt a Lengyelországgal szemben várhatóan hetes cikk szerinti eljárásról, amely az ország jogállamiságának helyzetét vizsgálja majd. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte: Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt.
(MTI)
