A menekültek integrációjának javítását javasolja egy francia parlamenti jelentés

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. február 19.

Külpol

Ilyen, amikor a gyűlöletkeltés helyett a valós problémákkal foglalkoznak.

A külföldiek integrációjának javítása érdekében a menedékkérők francia nyelvóráinak megduplázását és a munkavállalás engedélyezését javasolja egyebek mellett egy francia parlamenti jelentés.

Az ajánlás – amelyet hétfőn ismertetett Aurélien Taché jelentéstevő a közép-franciaországi Lyonban, Edouard Philippe miniszterelnök jelenlétében – a menekültügyi kormánypolitika „humanista oldalának erősítését” célozza két nappal azelőtt, hogy a kormányülésen megvitatják az új bevándorlási törvény tervezetét. 
A hat hónapig készült, 131 oldalas parlamenti jelentés szerint „egyértelműen megállapítható, hogy nem elégséges a nyelvi, gazdasági és szociális integrációja azon embereknek, akiket befogadunk”. 
A jelentés 72 ajánlást tesz „a Franciaországba érkező külföldiek gazdasági, kulturális és nyelvi integrációjának ambiciózus politikájára, előnyben részesítve a tudatosan pragmatikus megközelítést”. 
Franciaországba évente mintegy 130-150 ezer külföldi érkezik azzal a szándékkal, hogy hosszabb ideig az országban maradjon. 
Aurélien Taché szerint a várakozás időszaka, amely hónapokig is eltarthat, „kifejezetten káros” ugyanúgy a menedékkérők, mint a társadalom számára.

Ennek leküzdésére a jelentés a munkavállalás engedélyezését javasolja hat hónappal a kérelem beadását követően, s a külföldön szerzett képesítések és diplomák jobb elismerését is szükségesnek tartja. Ezzel Franciaország a németországi gyakorlathoz közelítene, ahol már három hónap után engedélyezett a munkavállalás. 
A képviselő szerint a munkaerőpiaci beilleszkedést is a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. A külföldieknek „átfogó támogatást kellene biztosítani, beleértve a lakhatáshoz és a munkához való hozzáférést, legalább egy évig”. Ehhez ágazatonként megszervezve, nagyvállalatokkal kötendő partnerségi viszonyt javasol a képviselő. A lakhatás biztosításának megkönnyítésére a tanulmány pénzügyi támogatásokkal ösztönözné a településeket külföldiek befogadására.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.