A menekültek integrációjának javítását javasolja egy francia parlamenti jelentés

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. február 19.

Külpol

Ilyen, amikor a gyűlöletkeltés helyett a valós problémákkal foglalkoznak.

A külföldiek integrációjának javítása érdekében a menedékkérők francia nyelvóráinak megduplázását és a munkavállalás engedélyezését javasolja egyebek mellett egy francia parlamenti jelentés.

Az ajánlás – amelyet hétfőn ismertetett Aurélien Taché jelentéstevő a közép-franciaországi Lyonban, Edouard Philippe miniszterelnök jelenlétében – a menekültügyi kormánypolitika „humanista oldalának erősítését” célozza két nappal azelőtt, hogy a kormányülésen megvitatják az új bevándorlási törvény tervezetét. 
A hat hónapig készült, 131 oldalas parlamenti jelentés szerint „egyértelműen megállapítható, hogy nem elégséges a nyelvi, gazdasági és szociális integrációja azon embereknek, akiket befogadunk”. 
A jelentés 72 ajánlást tesz „a Franciaországba érkező külföldiek gazdasági, kulturális és nyelvi integrációjának ambiciózus politikájára, előnyben részesítve a tudatosan pragmatikus megközelítést”. 
Franciaországba évente mintegy 130-150 ezer külföldi érkezik azzal a szándékkal, hogy hosszabb ideig az országban maradjon. 
Aurélien Taché szerint a várakozás időszaka, amely hónapokig is eltarthat, „kifejezetten káros” ugyanúgy a menedékkérők, mint a társadalom számára.

Ennek leküzdésére a jelentés a munkavállalás engedélyezését javasolja hat hónappal a kérelem beadását követően, s a külföldön szerzett képesítések és diplomák jobb elismerését is szükségesnek tartja. Ezzel Franciaország a németországi gyakorlathoz közelítene, ahol már három hónap után engedélyezett a munkavállalás. 
A képviselő szerint a munkaerőpiaci beilleszkedést is a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. A külföldieknek „átfogó támogatást kellene biztosítani, beleértve a lakhatáshoz és a munkához való hozzáférést, legalább egy évig”. Ehhez ágazatonként megszervezve, nagyvállalatokkal kötendő partnerségi viszonyt javasol a képviselő. A lakhatás biztosításának megkönnyítésére a tanulmány pénzügyi támogatásokkal ösztönözné a településeket külföldiek befogadására.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.