A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszpolgárává avatták Benjamin Netanjahut

  • MTI/narancs.hu
  • 2025. április 4.

Külpol

A békét teremtő erős hadseregről és gazdaságról beszélt az emberiesség elleni bűncselekmények miatt körözött politikus.

Az erős hadsereg és az erős gazdaság együttese vezet a békéhez” – mondta beszédében látogatásának második napján, pénteken Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Az intézményben tett látogatása során egyúttal a Civis Universitatis Honoris Causa címet is átvehette, ezzel az egyetem tiszteletbeli polgárává avatták.

  
Budapest, 2025. április 4. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond, miután átvette az egyetem tiszteletbeli polgára (Civis Universitatis Honoris Causa) címet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ünnepségén 2025. április 4-én. MTI/Illyés Tibor
MTI/Illyés Tibor
 

Az MTI szerint a kitüntetés átvétele után tartott beszédében az izraeli kormányfő az oktatás és a stabil jövőkép fontosságát hangsúlyozta, példaként említve, hogy a zsidó nép fennmaradásához létfontosságú volt, hogy legyen saját államuk, amely védelmet nyújthat. „Ha el akarnak pusztítani, szükséged van egy erős hadseregre, amelyet Izraelnek sikerült létrehoznia” – mondta.  Rámutatott azonban arra is, hogy egy erős hadsereghez rengeteg pénz kell. És mivel Izrael védelme óriási ráfordítást igényel, a zsidó államnak erős gazdaságra volt szüksége.

Izrael kezdetben szocialista alapokon nyugvó gazdasággal rendelkezett, ezt alakították át szabadpiaci, modern, kapitalista gazdasággá. Az így beindult, magas ütemű GDP-növekedésnek köszönhetően a védelmi kiadások aránya csökkeni kezdett az izraeli költségvetésben. Az erős hadsereg és az erős gazdaság együttese vezet a békéhez” – hangsúlyozta Netanjahu, aki végül említés szintjén megjegyezte, hogy szoros partnerségre számít a Donald Trump elnök vezette Egyesült Államokkal, és az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Magyarországgal is.

Netanjahu békéről alkotott elképzelései igencsak furcsák, hiszen az izraeli miniszterelnök ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot is kiadott korábban emberiesség elleni bűncselekmények miatt, ezeket pedig épp az ő „béketeremtő” hadserege követte el tömegesen Gázában a jelentések szerint. Ennek elvileg Magyarország is a tagja, de ehelyett csütörtök reggel bejelentette a kormány, kilépteti az országot.

Azt már a 444.hu szúrta ki, hogy ezzel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elérte a nyitottság csúcsát: Deli Gergely ugyanis nem is olyan rég még az általában Izrael elpusztításáról álmodozó Mahmúd Ahmadinezsád iráni exelnökkel is fényképezkedett az egyetemen, ő vendégelőadást tartott ott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.