Elon Musk harca a hatóságokkal és a valósággal

A rossz király

Külpol

A világ leggazdagabb embere felfoghatatlan hatalommal rendelkezik, miközben egyre inkább az őrület jegyeit mutatja.

A Hamász elleni háború megindulása után, úgy tűnik, az Európai Unió bekeményít az álhírek terjedése miatt: a nyáron X-re keresztelt Twitter tulajdonosa, Elon Musk külön felszólítást kapott az Európai Bizottság belső piacokért felelős tagjától, hogy távolítsa el a támadásról szóló fake news-t a platformról, különben az új törvények értelmében az X bevételeinek 6 százalékát kitevő bírsággal, vagy a szolgáltatás európai uniós szüneteltetésével is számolhat. Thierry Breton ezen felül arra is felszólította Muskot, hogy a jogsértések miatt vegye fel a kapcsolatot az Europollal. Egy nappal később hasonló felszólítást kapott Mark Zuckerberg Metája is, de ez jóval kisebb visszhangot keltett, ugyanis a Facebook és az Instagram minden jel szerint immár a kisebbik probléma a világ hiteles tájékozódásra váró részének. A tulajdonos októberben azzal is fenyegetőzött, ő maga tünteti el Európából az egész szolgáltatást a szabályok miatt. Ez valószínűleg csak Musk nagyotmondása, meglepően kis hal ez a kontinens: az X felhasználóinak a hivatalos adatok szerint nagyjából 9 százaléka európai.

Bár a 2022 októberében Elon Musk birtokába került Twitter az­óta elkezdte törölgetni a kritizált tartalmakat (amelyek közt éppúgy voltak frissnek álcázott régi videók, mint olyan videójátékok képei, amelyek úgymond a gázai helyzetet mutatták), a világ leggazdagabb emberének harca a hatóságokkal nem most kezdődött. Persze, Musk – és meglepően sok rajongója – szerint ez a szólás­szabadságért folytatott harc a véleményterrorista hatóságokkal szemben. Elon Musk küzdelme a különböző hatóságokkal és tény­ellenőrökkel azonban ennél jóval fontosabb kérdésekről szól: arról, hogy mi a szólásszabadság, mi tekinthető közszolgáltatásnak, és hol húzódik a profitszerzés határa.

Repedések

Az 52 éves, Dél-Afrikában született üzletember hosszú ideig a Steve Jobs utáni techvilág zsenijének tűnt, aki nyúljon bármihez, az arannyá válik a kezében. A Tesla autómárka felívelése csak a kezdet volt, az igazán nagy dobás az a 2018-as akció volt, amikor az interneten közvetítették, hogy a Falcon Heavy névre hallgató rakéta felvitt az űrbe egy Tesla Roadstert. Musk körül egyfajta vallásos imádat alakult ki annak ellenére, hogy ez az áhítat messze nem volt egy­öntetű. Egyrészt a magát „vizionáriusnak” tartó Musk valójában nem az a kiköpött self made man a smaragdbánya-tulajdonos családjával a háttérben; és az sem tett jót a hírnevének, hogy miközben cégének rakétatesztjét idővel mind többen értékelték drága autóreklámnak, mintsem tudományos áttörésnek, a Tesláról is kiderült, hogy túlzás szuperautónak beállítani. 2023-ban már maga Musk is szabadulni kezdett a részvényeitől. Több bíróság is kimondta róla, hogy megtévesztette a fogyasztóit, de könnyen találunk a nevére keresve tőzsdei csalásról szóló információkat is. Minden jel szerint a saját részvényeseit is szereti átverni; és akkor még nem beszéltünk azokról, akiket az önvezető autók ütöttek el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.