A Hamász elleni háború megindulása után, úgy tűnik, az Európai Unió bekeményít az álhírek terjedése miatt: a nyáron X-re keresztelt Twitter tulajdonosa, Elon Musk külön felszólítást kapott az Európai Bizottság belső piacokért felelős tagjától, hogy távolítsa el a támadásról szóló fake news-t a platformról, különben az új törvények értelmében az X bevételeinek 6 százalékát kitevő bírsággal, vagy a szolgáltatás európai uniós szüneteltetésével is számolhat. Thierry Breton ezen felül arra is felszólította Muskot, hogy a jogsértések miatt vegye fel a kapcsolatot az Europollal. Egy nappal később hasonló felszólítást kapott Mark Zuckerberg Metája is, de ez jóval kisebb visszhangot keltett, ugyanis a Facebook és az Instagram minden jel szerint immár a kisebbik probléma a világ hiteles tájékozódásra váró részének. A tulajdonos októberben azzal is fenyegetőzött, ő maga tünteti el Európából az egész szolgáltatást a szabályok miatt. Ez valószínűleg csak Musk nagyotmondása, meglepően kis hal ez a kontinens: az X felhasználóinak a hivatalos adatok szerint nagyjából 9 százaléka európai.
Bár a 2022 októberében Elon Musk birtokába került Twitter azóta elkezdte törölgetni a kritizált tartalmakat (amelyek közt éppúgy voltak frissnek álcázott régi videók, mint olyan videójátékok képei, amelyek úgymond a gázai helyzetet mutatták), a világ leggazdagabb emberének harca a hatóságokkal nem most kezdődött. Persze, Musk – és meglepően sok rajongója – szerint ez a szólásszabadságért folytatott harc a véleményterrorista hatóságokkal szemben. Elon Musk küzdelme a különböző hatóságokkal és tényellenőrökkel azonban ennél jóval fontosabb kérdésekről szól: arról, hogy mi a szólásszabadság, mi tekinthető közszolgáltatásnak, és hol húzódik a profitszerzés határa.
Repedések
Az 52 éves, Dél-Afrikában született üzletember hosszú ideig a Steve Jobs utáni techvilág zsenijének tűnt, aki nyúljon bármihez, az arannyá válik a kezében. A Tesla autómárka felívelése csak a kezdet volt, az igazán nagy dobás az a 2018-as akció volt, amikor az interneten közvetítették, hogy a Falcon Heavy névre hallgató rakéta felvitt az űrbe egy Tesla Roadstert. Musk körül egyfajta vallásos imádat alakult ki annak ellenére, hogy ez az áhítat messze nem volt egyöntetű. Egyrészt a magát „vizionáriusnak” tartó Musk valójában nem az a kiköpött self made man a smaragdbánya-tulajdonos családjával a háttérben; és az sem tett jót a hírnevének, hogy miközben cégének rakétatesztjét idővel mind többen értékelték drága autóreklámnak, mintsem tudományos áttörésnek, a Tesláról is kiderült, hogy túlzás szuperautónak beállítani. 2023-ban már maga Musk is szabadulni kezdett a részvényeitől. Több bíróság is kimondta róla, hogy megtévesztette a fogyasztóit, de könnyen találunk a nevére keresve tőzsdei csalásról szóló információkat is. Minden jel szerint a saját részvényeseit is szereti átverni; és akkor még nem beszéltünk azokról, akiket az önvezető autók ütöttek el.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
