Etiópia számára „a baj csőstül jön” idén. Afrika második legnépesebb országa, amely 2019-ben pozitív példaként került be a világsajtóba Nobel béke-díjas vezetőjével és a 350 millió újonnan ültetett fájával, idén november kilencedikén és tizedikén egy sokkoló mészárlás miatt került újra az érdeklődés középpontjába.
A november elejei események a mai napig sem teljesen tisztázottak, mivel a konfliktus színterén, Észak-Etiópia Tigré régiójában a továbbra is fennálló konfliktusok miatt az etióp vezetés leállította a telefonos és internetes kommunikációt. Az Amnesty International riportja szerint egy Mai Kadra nevű településen valakik több mint 50 civilt, többnyire napszámosokat gyilkoltak meg bozótvágó késekkel. Hogy megértsük a tragédiát, s az egész Kelet-Afrikára kiterjedő következményeit, fontos tudnunk egy-két dolgot a mai etiópiai események hátteréről.
Etiópia etnikailag sokszínű, több mint 80 különböző etnikum lakja. A legnépesebbek közülük az oromók, amharák és a tigrék, vagy más néven tigrinyák. Etiópiában 1991 (a szovjetbarát diktatúra bukása) és 2012 között az ország északi részében élő tigrék voltak hatalmon, majd egy zavarosabb időszakot követően 2018-ban az oromó származású Abiy Ahmed lett a miniszterelnök. A 44 éves politikus a legfiatalabb afrikai államfő, aki miniszterelnöki pályafutásának első évében sikert sikerre halmozott; lezárta az ország északi szomszédjával, Eritreával 20 éve tartó fegyveres konfliktust (2019-ben Nobel béke-díjat kapott ezért). Belföldi politikai reformjai is elismerést vívtak ki, de ezekkel régi etnikai konfliktusok sororát is a felszínre hozta.
A tigrék úgy érezték, Abiy kormánya kipécézi a tigrinya vezetőket
a korrupciós eljárásokban, eltávolítja őket a legfontosabb pozíciókból és őket hibáztatja az ország minden problémájáért. Amikor a kormány úgy döntött, hogy a Covid-19 járványra tekintettel elhalasztja a szeptemberben tartandó választásokat, a tigrék mégis megtartották a regionális választásokat. Ezt az Abiy kormány törvénytelennek minősítette és október során gazdasági szankciókkal sújtotta a Tigré régiót.
November elején fegyveres konfliktus tört ki. A kormánypárti erők azzal vádolták a helyi kormányzó pártot, a Tigréi Népi Felszabadítási Frontot (TPLF), hogy csapataik tüzérségi és egyéb felszerelést próbáltak lopni az ott állomásozó szövetségi fegyveres erőktől. „A ma reggeli támadásokkal átlépték az utolsó határt is, és a szövetségi kormányt katonai válaszcsapásra kényszerítik” – jelentette be november 4-én Abiy Ahmed.
Az azóta tartó fegyveres konfliktus nehezen átlátható. A kormány ugyanis lekapcsolta a kommunikációs hálózatokat Tigrében, így szinte csak találgatni lehet, hogy pontosan mi történik most a régióban. A Mai Kadra-i mészárlás áldozatainak száma és az elkövetők személye a mai napig sem teljesen biztos, de a Tigréből menekülők elmondásai szerint egy, a TPLF-hez közel álló katonai szervezet követte el, miután vereséget szenvedtek a szövetségi erőktől. Tigré vezetője, Debretsion Gebremichael ezt tagadta. A menekültek etnikai tisztogatásokról és az emberi jogok megsértéséről beszéltek mindkét harcoló fél részéről.
A harcok Tigrében
nem csak Etiópiára, de a környező országokra is hatással lehetnek, és egy esetleges polgárháború Etiópiában destabilizálhatja egész Északkelet-Afrikát. November eleje óta több mint tízezren menekültek el Tigréből a szomszédos Szudánba. Egy elhúzódó polgárháború menekültválsághoz vezethet a 2019-es forradalom és az azt követő felfordulásból éppen kilábaló Szudánban. A 2011 óta független Dél-Szudán, amely 9 éves fennállásából hetet polgárháborúban töltött, szintén könnyen újra káoszba süppedhet, ha tömegesen érkeznek hozzájuk az etióp menekültek. Azonban még a két Szudánnál is kényesebb kérdések merülhetnek fel Eritrea és Szomália vonatkozásában.
Eritrea 20 évig háborúban állt az akkor tigrinya vezetésű Etiópiával. Debretsion Gebremichael egy helyi tévének adott nyilatkozata szerint pedig Eritrea most csapatokat küldött Tigrébe, hogy Abiyt támogassák, akivel két éve békét kötöttek. Az állítólagos együttműködést hivatalosan mindkét ország tagadja, de a Reuters menekültekkel készített interjúiban többen is azt állították, hogy láttak eritreai katonákat is Tigrében. Az etióp kormány azzal vádolja a tigrinyákat, hogy eritreai egyenruhát adhattak a katonáikra, az eritreaiak pedig propagandának titulálták a Reuters riportot. Amennyiben Eritrea tényleg csapatokat küldött Etiópiába, az kényes helyzetbe hozza az amerikaiakat és az európaiakat, akik Etiópiát fontos szövetségesként kezelik, Eritreát viszont azzal vádolják, hogy rendszeresen megsérti állampolgárainak jogait.
A legnagyobb veszélyt a térségben
Szomália jelenti. Szomáliában 2007 óta etióp harci alakulatok állomásoznak, amelyek azt voltak hivatottak megakadályozni, hogy az al-Shabaab iszlamista csoport Szomália-szerte magához ragadja a hatalmat. Az etióp csapatokat most átvezénylik Tigrébe, ami szerencsétlenül egybeesik a Szomáliában állomásozó amerikai csapatok „America First” jegyében megejtendő teljes kivonásával. Az így magára hagyott és 30 éve szétesőben lévő Szomáliában tovább erősödhet a már eddig is az általa uralt területeken kívül, öngyilkos merényletekkel operáló terrorszervezet.
A kivonuló amerikaiak hatalmi vákuumot hagynak maguk után Északkelet-Afrikában, ahová a helyükre az Öböl-menti államok, Törökország és Oroszország nyomulhatnak be. Mely államok egyelőre „csupán” ideológiai és pénzügyi támogatással növelvik befolyásukat a térségben. Az amerikaiak és az európaiak jelenleg csak passzív szemlélői az térségben zajló eseményeknek, amelyek újabb menekültválsághoz és a terrorizmus fellángolásához vezethetnek.
Csak remélni lehet, hogy az etiópiai események hamarosan békésen lezárulnak és mindez elkerülhető lesz. Mivel azonban mindkét félnek jelentős hadereje van és az indulatok az elmúlt másfél hónapban egyre csak erősödtek, a világnak fel kell készülnie egy elhúzódó, véres polgárháborúra Etiópiában, és annak következményeire más országokban.
