Amíg mesét néztek a gyerekei, elszökött a háborúba a teniszező

  • narancs.hu
  • 2022. május 12.

Külpol

Az ukrán teniszező Budapestről, a családjától szökött haza Ukrajnába, hogy harcoljon. Azóta tisztázták a feleségével, miért döntött így.

Évek óta Magyarországon él Szerhij Sztahovszkij ukrán teniszező, családja továbbra is itt van, ő viszont most Ukrajnában harcol – írja a BBC.

Az interjút szemléző 24.hu emlékeztet, már márciusban is arról nyilatkozott a 36 éves sportoló, hogy természetesen harcolna a hazájáért, ez az egyetlen ok, amiért visszamegy. Vissza is ment – úgy, hogy a feleségének, gyermekeinek sem mondta el, mire készült, mert tisztában volt vele, hogy ellenezték volna. 

„Majdnem 17 évig játszottam a Davis Kupában, amire büszke vagyok, de őszintén nem értem, miért kellene nekem abban a kiváltságban részesülnöm, hogy kivonom magam abból, ami a hazámban történik. Kiszöktem otthonról, amíg mesét néztek, csak a legfiatalabb kapott rajta, neki csak annyit mondtam, majd jövök. Amikor rövid időre hazalátogattam, mindent átbeszéltünk a feleségemmel, azóta én is jobban érzem magam. Három gyerekem és egy feleségem van, akiket imádok, és bár semmi nagyszerű nincs abban, amit tettem, értük is harcolok a hazámért” – nyilatkozta a brit médiumnak a teniszező.

 

Szerhij Sztahovszkij 2010-ben a világranglista  31. helyén szerepelt, a legnagyobb diadala az volt, amikor 2013-ban Wimbledonban legyőzte Roger Federert.

 

Davis Kupa - Magyarorsz?g-Ukrajna

 

Az ukrán Szerhij Sztahovszkij játszik Fucsovics Márton ellen a Magyarország - Ukrajna tenisz Davis Kupa-osztályozón Budapesten, a Sport 11 központban 2019. szeptember 15-én.                                                             Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

Most két hónapja tartalékos katona. 

Hazatérve Ukrajnába előbb segített kimenekülni Kijevből a testvére feleségének és gyerekeinek, valamint az édesanyjának, aztán felvette az egyenruhát. A BBC-nek most arról beszélt, hogy ő és bajtársai nem tudták először, merről jöhetnek az oroszok, ezért gépfegyverrel a kézben aludtak, készen arra, hogy bármikor használniuk kell.

A teniszező nagyon bízott abban, hogy az orosz katonák előbb-utóbb fellázadnak, ha látják, milyen pusztítást végeznek a bombáik, de nem ez történt.

„Amit és ahogyan tettek, az embertelen. Nem tudom leírni a gyűlöletet, amit az orosz hadsereg iránt érzünk. Akik itt éltek, nem érdemlik meg ezt. Nem háborúztak, nem akartak részt venni a háborúban. Csak civilek, akiknek nem volt esélyük élni. Már nem habozok, ha meglátok egy orosz katonát, tudom mit kell tennem” – mondta Sztahovszkij.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.