„A Roszatom megkérdőjelezhető üzleti partner. Kifogás emelhető vele szemben korrupciós ügyei kapcsán, valamint nukleáris reaktorainak biztonsági és minőség-ellenőrzési normáival összefügően. Kérdéses az atomerőművek építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges szaktudásának minősége, általában véve kompetenciája. Aggályok merülnek fel továbbá a projektek finanszírozásában alkalmazott modelljével, illetve azzal kapcsolatban, hogy képes-e a kivitelezést időben és az előre meghatározott költségvetés keretein belül megvalósítani” – ez olvasható a Greenpeace (GP) friss nemzetközi tanulmányában, amelyet a napokban publikálnak világszerte. (Teljes terjedelemben a tanulmány itt olvasható el.)
A nukleáris leszerelést, az atomenergia helyett a megújuló forrásokat pártoló Greenpeace hosszú tanulmányban elemzi a Roszatom – egyértelműen negatívnak ítélt – szokásait, eljárásait és pontatlanságait. Vagyis a munkamódszerét és a munkakultúráját. Egyébként nem az orosz állami cég az első, amelyet górcső alá vett az amszterdami székhelyű zöldszervezet: korábban már a franciaországi Areva, az egyesült államokbeli General Electric (GE), a kanadai Atomic Energy of Canada Limited (AECL) és a japán Hitachi reaktoraival is kritikusan foglalkoztak.
| Mi a Roszatom (a Greenpeace szerint)? „A Roszatom ma egy olyan, állami tulajdonú társaság, mely Oroszország csaknem minden polgári és hadászati célú nukleáris funkcióját ellátja. A Roszatom üzemelteti Oroszország atomerőműveit, felelős a nukleáris reaktorok exportjáért, a nukleáris technológia fejlesztéséért, az atomhulladék tárolásáért és ártalmatlanításáért, a plutónium-újrafeldolgozó üzemekért, az urániumbányászatért és -dúsításért, a nukleáris üzemanyagok előállításáért, az atomjégtörőkért, a nukleáris gyógyászatért, továbbá a nukleáris fegyvereket gyártó vállalatokért, és a mindezekkel kapcsolatos tevékenységeket folytató kutatóintézetekért. (...) A Roszatomot alapvetően az Oroszországi Föderáció elnöke és – bizonyos mértékben – az orosz kormány irányítja. A Roszatom vezérigazgatóját és felügyelőbizottságának összes tagját közvetlenül az elnök nevezi ki. (...) Jelentős átfedések láthatók az orosz kormányzati tisztségviselők köre és a Roszatom felügyelőbizottságának tagsága között. A Roszatom vezérigazgatója például Szergej Kirijenko, Oroszország korábbi miniszterelnöke.” |
A mostani vizsgálódást több dolog is aktuálissá teheti (nekünk magyaroknak pedig különösen): a cég egy ideje terjeszkedő üzletpolitikát folytat, ennek eredményeképp egyre több külföldi megrendelést kap. Oroszországtól délre és nyugatra már építenek vagy építeni fognak reaktorokat. Magyarországon a Paks 2-nek keresztelt projekt lett az övék.
Korrupció és letartóztatás
„2009 és 2012 között a Roszatom 68 felső vezetőt és 208 középvezetőt bocsátott el korrupciós vádak miatt” – olvasható a Greenpeace tanulmányában. (Nem mellesleg jegyezzük meg: 2012-ben a Roszatom átlagosan 256 400 főt foglalkoztatott, és nem árt tudni azt sem, hogy a cég szállítja a világ nukleáris üzemanyag-ellátásának csaknem egyötödét, ezen belül az EU nukleáris létesítményeiben felhasznált urán 27 százalékát – az adatok a Roszatom 2013-as éves beszámolójából, illetve az Euroatom 2013-as jelentéséből származnak.)
| ||
A korrupcióra vonatkozó összesített adat mellett konkrét példa is szerepel a GP-riportban: a „Roszatom legfelső vezetősége körében elkövetett állítólagos korrupciós cselekményekre példa a közelmúltban a Roszatom vezérigazgató-helyettesének, Jevgenyij Jevsztratovnak az ügye, aki a társaságnál a nukleáris biztonságért volt felelős. Jevsztratov 2011 áprilisában hagyta ott állását, és júliusban 50 millió rubel (kb. 1,2 millió euró) elsikkasztásának vádjával tartóztatták le. (...) A nyomozók később kiderítették, hogy Jevsztratov és egy másik magas szintű Roszatom-vezető, Musztafa Kaska, a társaság Atomflot nevű leányvállalatának vezérigazgató-helyettese további – a nukleáris hulladék feldolgozására szánt – 60 millió rubelt (kb. 1,5 millió eurót) sikkasztott el.”
Vagy itt egy másik eset: 2010-ben „a Transparency International Russia és egy kalinyingrádi székhelyű NGO, az Ecodefense együttesen vizsgáltak át 200, a Roszatom saját honlapján közzétett megrendelést. Az NGO-k megállapították, hogy a 200 megrendelésből 83, vagyis az összes vizsgált megrendelés több mint 40 százaléka megsértette a pályázati eljárásokra, az átláthatóságra és/vagy a közpénzek felhasználására vonatkozó orosz közbeszerzési normákat. A közbeszerzési előírások megsértésével összefüggő esetek egy része Oroszországban nyilvánosságot kapott.” Igaz, ez a nyilvánosság meglehetősen korlátozott, ugyanis a legnagyobb orosz napilapok és csatornák tartózkodnak a Roszatomról szóló kedvezőtlen hírek közlésétől.
Az fránya kezdőösszeg!
A Roszatomot számos más szempontból is bírálja a GP-tanulmány. Például a megcsúszott határidők, illetve a megrendelőkkel kialkudott összeg „elszaladása miatt” is. Utóbbira egy példa: „2005-ben az Orosz Természetvédelmi Társulat és a Greenpeace Oroszország független tudományos bizottságot hozott létre az orosz Balakovo atomerőmű újonnan építendő reaktorának környezetvédelmi hatásvizsgálatára. Az összevetés érdekében a bizottság az akkor legfrissebben elkészült nukleáris reaktort, a kalinyini atomerőmű VVER-1000 típusú 3-as blokkját vizsgálta. A szakértői bizottság megállapítása szerint míg a reaktorprojekt kivitelezésének 2001-ben becsült költsége 8,2 milliárd rubel volt (kb. 303 millió euró), addig a projekt végső összköltsége 2005-re elérte a 27,3 milliárd rubelt (mintegy 801,86 millió eurót), azaz az eredetileg tervezett rubelösszeg több mint háromszorosát (kiemelés az eredetiben – a szerk.).”
| ||
A határidő-túllépésre pedig a következő eset a példa: „2007-ben a Roszatom belefogott az Akademik Lomonoszov nevű, úszóműre telepítendő reaktor megépítésébe, amelynek tervezett befejezési határideje 2010 volt. 2013 júniusára a befejezés időpontját 2019-re halasztották.”
A tanulmány állítása szerint a késedelmek aligha „egyedül a Roszatomra jellemzőek – a világ nukleáris szállítóinak és üzemeltetőinek többsége szintén hasonló gondokkal szembesül”.
Aggályos munkakörülmények
Évekkel ezelőtt Oroszországban hatósági végzés született arról, hogy nem megfelelőek a munkakörülmények egyes Roszatom-építkezéseken. „2010 júliusában Szosznovij Bor város ügyészsége és az orosz atomenergetikai szabályozó hatóság, a Rosztehnadzor súlyos hiányosságokat állapított meg a Leningrád 2 építkezés helyszínén uralkodó munkakörülményekben. A megállapítások között szerepeltek egyebek mellett a tűzvédelmi normák betartásának hiányosságai, továbbá a megfelelő szennyvízelvezető rendszer és a folyóvízellátás hiánya. Tekintve, hogy a Roszatom nem tett lépéseket a hiányosságok megszüntetésére, a bíróság az ügyészség indítványa alapján 2010. december 29-én az építkezés helyszínén a munkavégzés felfüggesztését rendelte el.”
Finanszírozási kérdések
A Roszatom közlése szerint 2012-ben a társaság 82,4 milliárd rubel (2,04 milliárd euró) összeget fizetett be adók formájában, és 119,9 milliárd rubel (2,97 milliárd euró) összeget kapott az orosz szövetségi költségvetésből. Eszerint a Roszatom tevékenységei 30 százalékkal kevesebb jövedelmet állítottak elő, mint amennyit Oroszország a társaságra költött – állítja a Greenpeace. Ugyanakkor az „egymással átfedésben lévő funkciók bonyolult keretein belül nem könnyű megállapítani, hogy ennek az orosz állami társaságnak a különféle feladatai között miképpen oszlanak meg a pénzügyi források, azaz mit fizetnek közpénzekből, és mit finanszíroznak a piaci nyereségből”.
A zöldszervezet szerint aggasztó, hogy „Oroszország és a Roszatom ma titokban tartott nukleáris birodalommal rendelkezik, amelyben alig különül el egymástól a hadászati nukleáris program és az atomenergia villamosenergia-termelésre történő hasznosítása”.
Emiatt – illetve a fent ismertetett egyéb okok (korrupció, hiányosságok) miatt – is jelent figyelemre méltó kockázatot bármely ország számára, ha a Roszatommal köt üzletet, a zöldszervezet szerint. A Greenpeace 40 oldalas tanulmánya kitér a Roszatom sajátos üzleti modelljére (melynek lényege: megépíteni, tulajdonolni, működtetni), és a kiégett fűtőelemek cég által végzett gondozásának kétségességére is.
A zöldszervezet kifejti véleményét Paks 2-ről is. Az üzlet eddig nyilvánosságra került részletei alapján a GP szerint a Roszatom saját szempontjából igencsak előnyös üzletet kötött a magyar kormánnyal: „A Paks 2 tranzakció feltételei alapján a magyar kormány vagy ténylegesen függővé válik a Roszatomtól a következő 30 évre, vagy egy igen nehezen megnyerhető, költséges pereskedésnek nézhet elébe. Létezik azonban Magyarország számára egy lehetőség arra, hogy elkerüljön egy ilyen katasztrofális mértékű pénzügyi terhet: amennyiben nem jönnek létre kivitelezési megállapodások a Roszatommal, akkor nem kerül sor a pénz kölcsönadására. Magyarország ebben az esetben nem tartozna eurómilliárdokkal egy olyan nukleáris beruházásért, amely nem tudni, hogy elkészül-e vagy sem, és amely jelentős késedelmeket és költségtúllépéseket szenvedhet, amint az a Roszatom többi építkezésén is rendre előfordult.”
