Az amerikai hadsereg következetesen alábecsülte a dróntámadások civil áldozatainak számát

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 19.

Külpol

A New York Times tényfeltárása szerint a közel-keleti és dél-ázsiai konfliktusövezetekben végrehajtott dróntámadásokat civil áldozatok ezrei kísérték.

 A New York Times birtokába került, polgári áldozatról szóló több mint 1300 jelentést tartalmazó bizalmas kormányzati iratok eltérő képet festenek ahhoz képest, amit Washington dzsihadisták elleni precíziós csapásokkal folytatott háborúnak mutat be. A dokumentumok tanúsága szerint a légicsapásokat tévedések és civil áldozatok ezrei kísérték. 

"Az amerikai légiháborút hiányos felderítés, elhamarkodott és pontatlan rakétacsapások, valamint civilek ezreinek, köztük sok gyerek életének a kioltása jellemezte"

- olvasható a lapban.

A New York Times állítása szerint "átláthatatlanság és büntetlenség váltotta fel" Barack Obama azon ígéretét, hogy a bevetések átláthatók lesznek. Mindeközben egyetlen jelentés sem jutott arra a következtetésre, hogy mulasztás történt volna, a lap szerint azért, mert Obama volt az első amerikai elnök, aki előnyben részesítette a dróncsapásokat az amerikai katonák életének megóvása érdekében.

Az amerikai hadsereg öt év alatt több mint ötvenezer légicsapást hajtott végre három országban. A védelmi tárca mindemellett elismerte, hogy 2014 óta Szíriában és Irakban 1417 civilt öltek meg tévedésből. Afganisztánban pedig 2018 óta hivatalosan 188 polgári személy életét követelték amerikai bombázások.

A New York Times kutatómunkája során azonban arra a megállapításra jutott, hogy a Pentagon által elismert adatok "jelentősen alá vannak becsülve". Az amerikai erők ugyanis gyakran rosszul ítélték meg a helyzetet. Miközben a Pentagon-dokumentumok szerint a téves azonosítások mindössze négy százalékát tették ki a civil áldozatokkal járó eseteknek. , addig a lap által végrehajtott elemzés ugyanakkor azt mutatta, hogy

a vizsgált esetek 17 százalékában követtek el hibákat, és a polgári halottak és sebesültek harmada ezekre vezethető vissza.

A cikk szerint a kulturális háttér figyelmen kívül hagyása szintén szerepet játszott a hibákban, a polgári áldozatokról szóló jelentések kivizsgálásánál  pedig a videofelvételek rossz minősége és a megfigyelések rövid időtartama járult hozzá  a téves kép kialakításához. A New York Times által vizsgált 1311 esetből a Pentagon csak 216-ot minősített hitelesnek. A jelentéseket a védelmi tárca gyakran azzal utasította vissza, hogy a videófelvételeken nem lehetett holttesteket látni a romok között, vagy a felvételek rövid volta nem tette lehetővé következtetések levonását.

"A világ legjobb technológiáinak alkalmazása mellett is történnek hibák, amelyek hibás információkra, vagy a rendelkezésre álló adatok téves értelmezésére vezethetők vissza" - hangsúlyozta az amerikai hadsereg közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnokságának (Centcom) egyik szóvivője a lapnak nyilatkozva. Kijelentette: a hadsereg mindent megtesz, hogy elkerülhetők legyenek a károk, és kivizsgál minden hiteles értesülést. "Sajnáljuk minden egyes ártatlan élet kioltását" - tette hozzá az illetékes.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.