Felszólítjuk a magyar kormányt, mely eddig saját politikai és gazdasági hasznát keresve igyekezett igazodni az orosz érdekekhez, hogy foglaljon egyértelműen állást szövetségesei oldalán, s hagyjon fel eddigi szégyenletes, kétértelmű magatartásával. Viselkedjék úgy, ahogy az egy európai uniós, transzatlanti elkötelezettségű, NATO-tag ország kormányához méltó.
A Kreml, miközben senki sem fenyegeti az ukrajnai oroszok testi épségét, jogait, vagyonát, az orosz kisebbség védelmére hivatkozva megtámadni készül a szomszédos államot, fenyegetve annak területi integritását, háborús veszélyt idézve elő. Az elmúlt hónapokban lezajlott ukrajnai eseményeknek nem volt etnikai jellegük, a tüntetők csak politikailag és gazdaságilag tisztességes kormányzást követeltek. Ugyanakkor tény, hogy elutasították egy afféle oligarchikus és autoriter rendszer bevezetését, mint amilyen Vlagyimir Putyin vezetése alatt Oroszországban mára kiépült. Egy küszöbön álló orosz katonai beavatkozás elfogadhatatlan, mert
1. megsértve a nemzetközi jogot, rátámad egy szuverén államra;
2. azt követően kerül rá sor, hogy elültek a kijevi utcai csatározások, s nemzetközi segédlettel megindult a társadalmi konszolidáció;
3. ráadásul etnikai konfliktusokat idézhet elő, aminek következményeit leginkább épp az ukrajnai orosz kisebbségnek kell majd elszenvednie.
Mindezért Moszkva és személyesen Vlagyimir Putyin elnök felelős.
Ukrajna törvényes kormánya és legitim módon megbízott ideiglenes vezetői a helyükön vannak, igyekeznek menedzselni azt a válságot, amit Moszkva politikai nyomásgyakorlása s a Kreml eszközének bizonyult Viktor Janukovics árulása idézett elő. Oroszország hasonló agresszivitással készül rátörni Ukrajnára, mint elődje, a Szovjetunió 1956-ban a magyar forradalomra, és 1968-ban – csatlósaival együtt – Csehszlovákiára. A hivatkozási alap akkor a szocializmus védelme volt, ma az orosz kisebbségnek nyújtott segítség. De mindkettő mögött csak pőre orosz birodalmi érdekek munkáltak és munkálnak ma is.
Szükségesnek tartjuk, hogy az európai kormányok és intézmények vessék latba befolyásukat a katonai egységek azonnali visszavonása érdekében.
Budapest, 2014. március 1.
Ara-Kovács Attila, volt diplomata
Dalos György író
Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere
Hodosán Róza, volt parlamenti képviselő
Iványi Gábor lelkész
Kenedi János történész
Konrád György író
Magyar Bálint, volt kulturális és oktatásügyi miniszter
Mécs Imre, volt parlamenti képviselő
Rajk László építész
Radnóti Sándor esztéta
Szilágyi Sándor fotóművészeti író
