Oroszország térképén nehéz olyan pontot találni, ahol február elején-közepén ne dúlnának mínuszok, és ne lenne tartós hótakaró. Putyin megtalálta; merészelt nagyot álmodni, és odavitte a téli olimpiát. Szocsiba. Az orosz ajánlat a 2007-es guatemalai NOB-közgyűlésen az utolsó szavazási fordulóban 51:47 arányban győzte le a dél-koreai Pjongcsangot - pedig már akkor tudta mindenki, hogy Szocsinak csak a fele igaz. Mert ott épül ugyan a nagyobbik olimpiai falu (a kaukázusi hegyekben a másik), s ott tartják a nyitó- és záróünnepélyt, itt versenyeznek a műkorcsolyázók, a curlingesek, hokisok, de a Fekete-tenger partján fekvő városban csak olyan versenyeket rendeznek, amelyekhez nem kell hó, csupán csarnok. Ezeknek a versenyeknek akár Kuala Lumpur is remek házigazdája volna. Vagy Párizs, vagy Budapest, vagy Felcsút.
A hó már a spájzban van
A téli olimpiát tehát Szocsi mellett Krasznaja Poljanában rendezik, de harmadik helyszínként meg kell említeni a Szocsi központjától 30 km-re fekvő Adlert, ez amellett, hogy amolyan központi átszállóhelyként szolgál (a repülőtér 15 percnyi autóút), még az energiaellátást is biztosító gázturbinás erőművek központja is. A rendezéshez biztosítani kellett e három város 21. századi, gyors és kényelmes közlekedési összeköttetését. Adler és a fedett olimpiai helyszínek között nincs is gond, ám a Krasznaja Poljanába vezető fenséges kaukázusi hegyek meghódítása irgalmatlanul megdobta a költségeket.
A 48 kilométer hosszan kanyargó autó- és vasútpálya alighanem a legdrágábban kivitelezett útvonal a világon, amelyért a munkálatokat tenderezés nélkül elnyerő - erősen Putyin-közeli - vállalkozások az eredetileg tervezett bekerülési összeg sokszorosát, 8,3 milliárd dollárt számláztak a rendezőbizottságnak. Nyikita Hruscsov az 50-es években akarta megfordítani a szibériai folyókat, hogy az így öntözővízhez jutó tájakon beinduljon a mezőgazdasági termelés. Sokan ehhez hasonlították ezt a beruházást: a tengerpartról a hegyekbe vezető út több szakaszon is úgy magasodik a Mzimta folyó fölé, mintha azt nem keresztben, hanem hosszában szelné át egy betonhíd. Az autópálya kétszer két sávos; a síneken pedig a szupercsendes Siemens vonatok alig 30 perc alatt érnek el az egyik végállomástól a másikig.
A nehéz terepen még hat alagutat is fúrni kellett. Hogy eközben talán visszafordíthatatlan természeti károkat is okoztak, az akár az egész olimpiát veszélybe sodorhatja. Egyes vélemények szerint ugyanis a hegyekbe vájt, alagutakkal és 42 híddal tarkított korridor a tenger felől érkező meleg levegőt egyenesen Krasznaja Poljanába leheli. Nem véletlen - állítják a természetvédők -, hogy amíg 2012-ben bőségesen hullott a hó, addig 2013 februárjában csak a barna föld és a sziklás talaj látszódott - több próbaversenyt is el kellett halasztani. De ha nem esik a hó a következő két hétben, semmi vész, jönnek a hóágyúk, és ha netalán azok sem bírnák szusszal, bevetik a vésztartaléknak tavalyról eltett több százezer köbméter havat, amelyet hatalmas raktárakba gyűjtöttek, és amely jól bírta a nyarat, csupán húsz százaléka olvadt el. Ma még alul szalmával, fakéreggel szigetelve, felül pedig hővisszaverő fóliával védik a "kincset".
Annyi pénzből, amennyiből tető alá hozták ezt az olimpiát, szinte bárhol meg lehetett volna rendezni: az összköltség immár 51 milliárd dollárra rúg (tízezer milliárd forint - Magyarország éves költségvetésének kétharmada). Csak emlékeztetőül: a nyári játékok közül a rekorder pekingi 40, a londoni közel 14, a legutóbbi téli helyszín, Vancouver pedig 8 milliárd dollárba került. Még elképesztőbb az összehasonlítás, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes olimpiák mennyivel lépték túl a tervezett kiadásokat. Athén (2004) 2,9-szer, Peking (2008) 2,7-szer, London (2012) 2,3-szer, míg a téli játékok rendezői közül Torino (2006) 1,8-szer, Vancouver (2010) 2,1-szer költött többet, mint amit eredetileg ígért. Putyin 12 milliárd dollárt vállalt, 50 milliárdnál állt meg, ez 4,2-szeres túllépés. Nem véletlenül hangsúlyozza az orosz belpolitika fenegyerekeként emlegetett Borisz Nyemcov, hogy Szocsi - miközben tagadhatatlan értékek jöttek létre - a lenyúlás, a korrupció, az átláthatatlan üzelmek olimpiája.
Amúgy a dúsgazdag Nyemcovot 1992-ben (33 évesen) a Cambridge-i Egyetem a jövő század 200 legfontosabb vezetője közé jósolta. Jelenleg az orosz liberális párt, a Parnasz vezetője, s harmincoldalas anyagban foglalta össze az olimpiai építkezésekkel kapcsolatos aggályait. Művében teljes részletességgel szól a költségekről is. A központi stadionra - amely 2020-ban az oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne is lesz - eredetileg 300 millió dollárt szántak a rendezők, végül 780 millióba került. A világ nagy stadionjainak építése során egy nézőre 4000-6000 dollár költség jut, itt 19 500 dollár!
Nem ők nyerték a legtöbbet
De mindez nem egyedi: a műkorcsolyázók Jéghegynek nevezett csarnokában 23 ezer dollár, míg a hokisok csarnokában ennél is több, 25 ezer dollár az egy nézőre eső költség, több mint kétszerese a "világátlagnak". És még mindig van feljebb. Krasznaja Poljana környékén három gyönyörű és minden igényt kielégítő sípályarendszer is felépült, tucatnyi felvonóval, síliftekkel, s külön stadion várja az extrém síelőket. Hat év alatt olyan szállodákkal, éttermekkel, szórakoztató központokkal teli síparadicsom nőtt ki itt szinte a semmiből, amire másutt ilyen rövid időn belül talán még nem volt példa.
De milyen áron?! A síugróknak a helyszínen 7500-an szurkolhatnak majd, ám míg másutt ezt megoldják 3600 dollárból, addig itt nézőnként 36 ezer dollárba került az építkezés. Ez a világátlag tízszerese, amire már az sem adhat magyarázatot, hogy - milyen ismerős - a fővállalkozók alvállalkozóknak adták ki a munkát, amelyek további al- és azok is újabb al-alvállalkozásoknak passzolták tovább a kivitelezést. Mindez nemcsak a költségek brutális emelkedésével, de a határidők folyamatos csúszásával is járt.
Tavaly Putyin a helyszínen, az orosz állami televízió kamerái előtt szembesült azzal, hogy az eredetileg 40 milliósra tervezett síugrósánc építkezése éppen 267 millió dollárnál tart. A felelős másnap repült. A lényeget tekintve azonban minden maradt a régiben. Tenderezés és ellenőrzés hiányában az olimpiai kivitelezést gond nélkül vitték a Putyin-barát mega- és gigavállalkozások. Összességében akár 30 milliárd dollár is magánzsebekben végezhette.
Kik tehát az olimpiai beruházás fő nyertesei? Például a Rotenberg fivérek. Arkagyij a Forbes magazin szerint a világ 412. leggazdagabb embere (3,3 milliárd dollárral), míg a nála öt évvel fiatalabb Borisz egymilliárdos vagyona az 1031. helyre elegendő. Különös ismertetőjegyük, hogy annak idején együtt dzsúdóztak Oroszország első számú vezetőjével. A neten fellelhető egy megfakult fotó, a hatvanas évek végén járunk, a kép előterében Arkagyij áll, mögötte kissé takarásban, sapkában egy vékonydongájú srác szerénykedik - maga Vlagyimir Putyin. A közös ifjúkor ez esetben is elegendő volt a gazdasági felemelkedéshez. Az Arkagyij által tulajdonolt Sztrojgazmontazs az alapítását követően alig néhány esztendő alatt Oroszország második legnagyobb olaj- és gázipari vállalkozásává nőtte ki magát.
Az építőiparban és a bankszektorban is érdekelt cég a Dzsugba-Lazaraszkoje-Szocsi-nyomvonalon fektette le az olimpiai gázvezetéket, aranyáron: 1224 km-t építettek meg, kilométerenként 5,4 millió dollárért; ez német források szerint a hétszerese az Oroszország és Németország között húzódó Északi Áramlat egy kilométerének. A Nyemcov-jelentés szerint a teljes olimpiai költség 15 százaléka, vagyis minden hetedik olimpiai rubel a Rotenberg fivérek valamely vállalkozásánál landolt. De itt tényleg mindenki figyelt arra, hogy ne ők nyerjék a legtöbbet.
A nagy nyertes a világ legnagyobb fuvarozóvállalata, a 100 százalékban állami tulajdonú Orosz Állami Vasút (RZSD), amelynek élén a Putyinhoz közeli Vlagyimir Jakunyin áll. A cég az olimpiai költségvetés 20 százalékát költhette el! De említsük meg az állam által gründolt Olimpisztrojt, amely az imereti alföldön emelt olimpiai faluért, a stadionok, csarnokok és egyéb létesítmények építéséért, valamint az infrastrukturális fejlesztésekért volt felelős - hozzájuk ugyancsak a összköltség 20 százaléka vándorolt, miközben a sorozatos botrányok miatt négy vezető váltotta egymást a vezérigazgatói székben. Egyikük, a 2010-ben lemondott Tajmuraz Bollojev tevékenysége kapcsán 27 büntetőfeljelentés született - ám egyik sem jutott bírósági szakaszba.
Felizzó gyújtózsinór
A szakértők szerint 20 milliárd dollár lehetett a valós összköltség. Ráadásul úgy, hogy az építkezéseken sokszor napi 12 órában robotoló, csaknem 100 ezer munkás bére jócskán alulmúlta a nyugati kereseteket. Olykor hetekig, hónapokig elmaradtak a fizetések, az emberi jogi szervezetek szerint igen sokan (különösen a vendégmunkások) szerződés nélkül dolgoztak, és ez lehetetlenné tette, hogy jussukat jogi úton követeljék. Tavaly októberben nagy visszhangot váltott ki egy Roman Kuznyecov nevű építőmunkás akciója, aki egy biztosítótűvel tűzte össze a száját, maga elé pedig egy táblát tartott, amelyen ez állt: "Adjátok oda, amiért megdolgoztam!"
Ahol hét évvel ezelőtt mocsár terült el, és szegényes, szocreál vityillók sorakoztak, ott ma a világ egyik legmodernebb sportkomplexuma áll. Egyszerre akár kétszázezer néző befogadására is alkalmas létesítmények. Február 7. és 23. között 15 havas-jeges sportág 98 versenyszámában hirdetnek győztest. A sportolók vízum nélkül léphettek Oroszország területére, tíz év után elnöki kegyelemmel kiszabadult Mihail Hodorkovszkij, mint ahogyan az északi olajfúrások ellen tiltakozó Greenpeace-aktivisták és a Pussy Riot tagjai is elhagyhatták a börtönt. Putyin még arra is ígéretet tett, hogy a homoszexuálisokat nem éri hátrányos megkülönböztetés vagy bántódás.
Különös olimpia lesz. Hogy sikeres-e, az most már csak attól függ, hogy sikerül-e féken tartani a terrort. Egyetlen, az ellenőrzéseken átsikló fekete özvegy lángba boríthatja Putyin álmát.
Napi egymillió dollárAz alig félmillió lakosú Szocsiban az olimpiai létesítmények energiaigényének kiszolgálása napi egymillió dollárt emészt fel, ezt a játékok után maga a város képtelen lenne kigazdálkodni. Sok egyéb mellett ez is kétségessé teszi a létesítmények későbbi hasznosítását. Putyin az olimpiai beruházásoktól azt reméli, hogy Szocsi, valamint a kaukázusi síparadicsom egész évben benépesül majd, de félő, hogy a tenger partján felhúzott gyönyörű csarnokok, Krasznaja Poljana szállodái és versenypályái az év nagy részében üresen várják majd sorsuk alakulását. |
