Az Európai Bizottság budapesti embere: „Furcsa hallani, amikor brüsszeli elitről beszélnek, hiszen a döntéseket ők hozzák”

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 8.

Külpol

Zupkó Gábor budapesti képviselet-vezető elmondja, mit gondol a „brüsszelezésről”.

Feszült a viszony mostanság a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Miután a Bizottság a Stop Soros-csomag miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, Orbán Viktor több helyen is arról beszélt: a Bizottság napjai meg vannak számlálva. A csütörtöki Magyar Narancsban megjelenő interjúban Zupkó Gáborral, a Bizottság budapesti képviselet-vezetőjével vesszük végig a legfontosabb aktuális kérdéseket.

Egy részlet az interjúból:

Magyar Narancs: (…) A magyar lakosság többsége az ország EU-tagságát támogatja. Talán éppen ezért nem általában az EU-t támadja a kormány, hanem a „Brüs­szel” hívószóval megjelenített Európai Bizottságot. Mit szól a „brüsszelezéshez”?

Zupkó Gábor: Sehol nem láttam meghatározva, hogy mit jelent Brüsszel a kommunikációban. Igazából mindig mást jelent. Előfordult, hogy egy másik tagállam kormányfőjének javaslatára vonatkozó kritikát is „Brüsszelnek” címeztek. Persze, valahol ő is Brüsszelhez tartozik, hiszen az Európai Tanács tagja. Innentől kezdve mindenki Brüsszel, a magyar kormányfő is ott ül az unió legfontosabb stratégiai döntéshozó szervében. A magyar kormánytagok különböző miniszteri tanácsok tagjai, választott képviselőink ott ülnek az Európai Parlamentben, a kormányzó párt képviselői a legnagyobb frakcióban. Az összes fontosabb európai politikai tényezőhöz hasonlóan a magyar politikusok is részt vesznek a brüsszeli döntéshozatalban. Furcsa hallani, amikor brüsszeli elitről beszélnek, hiszen a döntéseket ők hozzák. Az Európai Bizottság – bár van egyfajta kormányzati szerepe – szabályalkotó döntéseket nem hoz, csak javaslatot tesz és végrehajt. A döntéshozatal stratégiai szinten a kormányfők kezében van, szakpolitikai szinten a miniszterek kezében, legtöbb esetben az Európai Parlament együtt döntési jogával. A magyar kormány ráadásul a legtöbbször támogatja az Európai Bizottság javaslatait, a miniszteri tanácsokban 95-97 százalékban a bizottság kezdeményezései mellett szavaznak a magyar miniszterek.

MN: Csak ezeket nem verik nagydobra.

ZG: A jogszabályok a nem konfliktusos területeken is megszületnek, de mindannyian arra a 2-3 százalékra emlékszünk, ahol nincs egyetértés. Megvan az a jellegzetessége az európai politikának, hogy ha valami nem úgy sül el, ahogy szerettük volna, azért Brüsszel felel, ha valami sikeres volt, azt sajátjukként mutatják be egyes tagállami vezetők. Ez nem magyar sajátosság.

Teczár Szilárd teljes interjúja a holnapi Magyar Narancsban olvasható. A lapra itt fizethet elő.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A 32. lapszám tartalma.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.