Feszült a viszony mostanság a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Miután a Bizottság a Stop Soros-csomag miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, Orbán Viktor több helyen is arról beszélt: a Bizottság napjai meg vannak számlálva. A csütörtöki Magyar Narancsban megjelenő interjúban Zupkó Gáborral, a Bizottság budapesti képviselet-vezetőjével vesszük végig a legfontosabb aktuális kérdéseket.
Egy részlet az interjúból:
Magyar Narancs: (…) A magyar lakosság többsége az ország EU-tagságát támogatja. Talán éppen ezért nem általában az EU-t támadja a kormány, hanem a „Brüsszel” hívószóval megjelenített Európai Bizottságot. Mit szól a „brüsszelezéshez”?
Zupkó Gábor: Sehol nem láttam meghatározva, hogy mit jelent Brüsszel a kommunikációban. Igazából mindig mást jelent. Előfordult, hogy egy másik tagállam kormányfőjének javaslatára vonatkozó kritikát is „Brüsszelnek” címeztek. Persze, valahol ő is Brüsszelhez tartozik, hiszen az Európai Tanács tagja. Innentől kezdve mindenki Brüsszel, a magyar kormányfő is ott ül az unió legfontosabb stratégiai döntéshozó szervében. A magyar kormánytagok különböző miniszteri tanácsok tagjai, választott képviselőink ott ülnek az Európai Parlamentben, a kormányzó párt képviselői a legnagyobb frakcióban. Az összes fontosabb európai politikai tényezőhöz hasonlóan a magyar politikusok is részt vesznek a brüsszeli döntéshozatalban. Furcsa hallani, amikor brüsszeli elitről beszélnek, hiszen a döntéseket ők hozzák. Az Európai Bizottság – bár van egyfajta kormányzati szerepe – szabályalkotó döntéseket nem hoz, csak javaslatot tesz és végrehajt. A döntéshozatal stratégiai szinten a kormányfők kezében van, szakpolitikai szinten a miniszterek kezében, legtöbb esetben az Európai Parlament együtt döntési jogával. A magyar kormány ráadásul a legtöbbször támogatja az Európai Bizottság javaslatait, a miniszteri tanácsokban 95-97 százalékban a bizottság kezdeményezései mellett szavaznak a magyar miniszterek.
MN: Csak ezeket nem verik nagydobra.
ZG: A jogszabályok a nem konfliktusos területeken is megszületnek, de mindannyian arra a 2-3 százalékra emlékszünk, ahol nincs egyetértés. Megvan az a jellegzetessége az európai politikának, hogy ha valami nem úgy sül el, ahogy szerettük volna, azért Brüsszel felel, ha valami sikeres volt, azt sajátjukként mutatják be egyes tagállami vezetők. Ez nem magyar sajátosság.
Teczár Szilárd teljes interjúja a holnapi Magyar Narancsban olvasható. A lapra itt fizethet elő.
Magyar Narancs – Archívum részletes
A 32. lapszám tartalma.
