Az Európai Parlament is elítélte Orbán „nyíltan rasszista” beszédét

  • narancs.hu
  • 2022. július 31.

Külpol

A főbb frakciók közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben azt is szorgalmazzák, hogy továbbra is tartsák vissza az uniós forrásokat Magyarországtól.

Az Európai Parlament főbb frakcióinak vezetőit tömörítő Elnökök Konferenciája közös nyilatkozatban ítélte el Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusványoson elmondott, „megbocsáthatatlan kijelentéseit” a rasszizmusról és Európáról – írja a Politico.

„Mi, az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői határozottan elítéljük Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi, nyíltan rasszista nyilatkozatát arról, hogy nem akarunk kevert fajú népekké válni. Társadalmainkban nincs helye a rasszizmusnak, a diszkriminációnak és a gyűlöletbeszédnek” – áll a nyilatkozatban.

Egyúttal sürgették az EU-t, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket a 2. cikkben foglalt értékek megsértésének kezelésére, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is tartsa vissza a világjárvány helyreállítására szánt pénzeszközöket Magyarországtól. A pénz folyósítása a magyarországi korrupcióval kapcsolatos külön uniós aggályok miatt akadozik, a kormány jelenleg is tárgyal az ügyben az unióval.

Az Európai Bizottság nem kíván megszólalni a kérdésben, a bizottság ugyanis szinte soha nem kommentálja az uniós vezetők politikai nyilatkozatait.

Tudósítása végén a Politico felidézi, hogy Orbán mondatai szerte Európában "felháborodást keltettek", és külön említi a román külügyminiszter, Bogdan Aurescu reagálását ("elfogadhatatlan"), valamint utal Gyurcsány Ferenc azon megjegyzésére, hogy "Orbán Magyarország tragédiája".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.