Az európaiak többsége nyitott Ukrajna EU-csatlakozására

  • narancs.hu
  • 2023. december 12.

Külpol

Egy felmérés szerint a legnagyobb támogatottságot Dániában és Lengyelországban élvezi Ukrajna csatlakozása, míg legkevésbé az osztrákok örülnének.

Általában véve nyitottak Ukrajna EU-csatlakozására az európaiak, a költségek és kockázatok ellenére is, míg a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban inkább közömbösek

írja a The Guardian. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) által 6 uniós tagállam körében végzett felmérés szerint Ukrajna, valamint kisebb mértékben Moldova és Montenegró tagjelöltsége jelentős támogatást élvez, ugyanakkor felmerültek komoly gazdasági és biztonsági aggályok. Széles körű ellenállás mutatkozott viszont Törökország esetleges csatlakozásával szemben, valamint kifejezetten negatív reakciót váltott ki Albánia, Bosznia, Grúzia, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia csatlakozásának lehetősége.

A közvélemény-kutatás szerint

a legnagyobb támogatottságot Dániában (50%) és Lengyelországban (47%) élvezi Ukrajna csatlakozása, és nagyjából megoszlanak a vélemények Romániában (32% mellette, 29% ellene), Németországban (37% mellette, 39% ellene) és Franciaországban (29% mellette, 35% ellene). Ausztriában viszont 52 százalék volt az ellenzők aránya.

Mint ismert, az Európai Bizottság a múlt hónapban azt javasolta, hogy Ukrajnával és Moldovával kezdődjenek hivatalos csatlakozási tárgyalások, az EU 27 kormányfője a héten a brüsszeli csúcstalálkozón vitatja meg a javaslatot. Orbán Viktor miniszterelnök többször kijelentette, hogy ellenzi a tárgyalások megkezdését Kijevvel. Így még a kárpátaljai magyarok is azt kérték tőle nyílt levélben, hogy támogassa Ukrajnát az európai integráció útján.

"El sem tudom képzelni, nem is akarok beszélni arról, milyen pusztító következményekkel jár, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést" – mondta hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a csatalakozási tárgyalások megkezdéséről.

Piotr Buras, az ECFR vezető politikai munkatársa a csatlakozás konkrét ütemtervének kidolgozását szorgalmazza. "A brüsszeli geopolitikai retorika elrejti a tagállamokban a bővítés lehetséges következményeivel kapcsolatos mély aggodalmakat, és a széles körben elterjedt szkepticizmust az EU új tagok befogadására való képességével kapcsolatban".

A bővítés a háború kitörése óta az EU prioritásává vált. A Bizottság novemberben támogatta a Bosznia-Hercegovinával folytatott csatlakozási tárgyalásokat is, valamint azt javasolta, hogy Grúzia kapjon tagjelölti státuszt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.